Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis Ignác betegsége orvostörténelmi megvilágításban

az évben kartársainak bizalma megválasztja az egyetemes közegészségügyi hiányok elemzésével és az orvosi állások javítására szolgáló felterjesztés megszerkesztésével foglalkozó szűkebb bizottság tagjának, s ugyanakkor megbízzák az újonnan kiadandó orvosi könyvekről szóló javaslat elkészítésével.

20 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének előkészítésével Semmelweis még 1865-ben is foglalkozott. 7. A „Gyógyászat" 1861. (280. old.), 1862. (348. old.) és 1864. évi (400. old.) közleményei arról adnak hírt, hogy 1862 óta Semmelweis vezeti a himlőoltó intézetet, sőt részt vesz az Orvosi Karon végzett védoltások megszervezésében is (Győry T. adatai). Semmelweis nem az elvont theoriák embere, hanem éppen úgy, ahogyan azt saját tanával tette, a gyakorlatban valósítja meg az általa helyesnek tartott elveket. 8. Aktivitásának újabb bizonyítéka, hogy ellátta a tanári könyvtár vezetését, sőt a könyvtárról nyomtatásban kiadott ismertetést készített 1864-ben.

21 Az erről szóló sajátkezű feljegyzései ma is a Budapesti Orvostudományi Egyetem birtokában vannak. 9. 1865 júliusáig rendszeresen operált, betegeket vizsgált, előadott és vizsgáztatott. Műtét alkalmával szerezte a halálát okozó vérmérgezést. Az 1855/56. tanévtől kezdve egészen az 1864/65. tanévig (kivéve az 1860/61. és 1861/62. éveket) minden évben közzétette a klinika működésének kimutatását,

22-29 ami ismét a klinika kiváló tudományos vezetésének bizonyítéka. Nem vitatható az sem, hogy még 1865 júliusában Semmelweis operált, mert műtétkor sértette meg a kezét. Ha ez így van, akkor viszont megdől az a feltételezés is, hogy állapota miatt nem kezelhetett volna betegeket. Orvostörténelmi szempontból tehát Semmelweis életében és munkásságában semmilyen olyan adatot nem találtunk, amely elmebaj tüneteként volna értékelhető. Ezzel szemben azt állapíthattuk meg az előbbiekben ismertetett vizsgálataink alapján, hogy Semmelweis egészen az 1865 nyarán bekövetkezett lázas septikus állapot fellépéséig kimagasló és töretlen tudományos, valamint gyógyító munkát végzett. Jogosnak látszik tehát, hogy mind a paralysis progressiva, mind a mania, vagy másfajta elmebaj