Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Jantsits Gabriella: Az első magyar bábakönyv illusztrációi

Könyvének sikerét az is fokozta, hogy ábrákkal volt díszítve. Ahhoz, hogy a képeknek jelentőségét igazán értékelhessük, látnunk kell, milyen is volt a korabeli hasonló külföldi illusztráció? Külföldi anatómiai művekben vannak ugyan képek a női testről, de mivel c korban még csak alig néhány szülészeti mű található, az ilyen tárgyú ábrázolások száma is kevés. Nagyobbára még most is Eucharius Rösslin frankfurti orvos híres és népszerű bábakönyvét „Der schwangern Frawen und Hebammen Rosengarten"-jét (Worms 1513) használják különböző változatban. Ennek képanyaga van elterjedve, amely pedig már megjelenésekor elavult volt. Csak a XVIII. század közepe táján kezd fejlődni a gynákológiai tudomány, aminek eredményeképpen a század második felében jelennek meg első ízben orvosi és művészeti szempontból hibátlan szülészeti ábrázolások. Éppen a fent említett Smellienek 1754-ben publikált könyvében, majd ezt követőleg Hunter professzornak 1774-ben megjelent remekművében, az „Anatómia uteri humani gravidi"-ben. Hazai viszonylatban ehhez hasonló illusztrációt nem találunk. Részben azért, mert szakkönyveink nem voltak, másrészt, mert bár nagyobb városainkban - mint Nagyszombat, Pozsony, később Pest-Buda - a sokszorosító művészet és a nyomdai tevékenység fejlett, az illusztráló művészek ténykedése elsősorban a könyvdíszítésre és nem szakábrázolások készítésére irányult. Az említett városokéhoz képest Debrecen XVIII. századi sokszorosító művészete és nyomdai tevékenysége nem számottevő. A Városi Nyomda lehanyatlott, nagyobb müvek kiadására nem alkalmas. Kiadványai színtelenek, egyhangúak, dísztelenek. E század kb. 150 nyomdaterméke közül - nem számítva a többször ismétlődő fejléceket, záródíszeket - csak 7 kötet illusztrált. Ez adhatja valószínű magyarázatát annak, hogy Weszpréminek, aki pedig debreceni lakos, sőt c város fizikusa, művei is külföldön - Londonban, Lipcsében, Bécsben - vagy más hazai nyomdákban: Kolozsvárott, Pozsonyban, Szebenben - jelentek meg. Debrecenben kiadott egyetlen műve éppen a bábakönyv. Az illusztrációk eredetéről és céljáról Weszprémi ezeket mondja könyvében (156. old.): „Mint hogy nem mindeneknek vagyon az a' módjok, hogy Sceleton láthassanak és azt a' Machinât