Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Daday András: Sebészsérelmek a XVIII. században

ben a Helytartó Tanácstól kért segítséget. Kérelméből megtudjuk, hogy nemcsak debreceni születésű, hanem ott ís nevelkedett. A sebészetet Tattai János mesternél tanulta. Segéddé is nála avatták. A vándorévek alatt tisztességesen viselkedett. Székesfehérváron is megfordult, majd Losoncon telepedett le. A sebészek és nemesurak mindenütt meg voltak elégedve munkájával. Ennek dacára sem engedik a debreceni sebészek maguk közé, bár ő felajánlott már minden belépési járulékot és anyagi feltételt. Műhelyt is akart már venni, hiszen három is volt már üresedésben. Közben viszont két tapasztalatlan segédet felvettek már a céhbe, pedig egyik sem debreceni. A sebész mesterek azzal védekeztek, hogy mióta belső betegségeket nem gyógyíthatnak s jóformán csak sebekkel foglalkoznak és beretválnak, alig bírnak megélni. így saját káruk nélkül nem szaporíthatják számukat. De egyébként is VI. Károly 1736-ban 9-ben állapította meg a sebészmesterek számát Debrecenben. Az sem igaz, hogy olyan jól ért szakmájához, mert akkor itt Debrecenben letette volna vizsgáját. Az újabb nyom ismét Vég Andráshoz vezet, aki jelenti, hogy közben Perlici Nógrád megyei fizikus és néhány képviselő jelenlétében letette az aprobatiós vizsgát. Az iratok között valóban meg is találhatók a vizsgakérdések. A céh azonban, hogy újabb bosszúságot okozzon, azt követelte, hogy Vég Debrecenben tegyen újabb vizsgát. A Helytartó Tanács helyt ad a céh kérésének, mert az 1759-ből származó rendelet szerint a sebész ott köteles vizsgát tenni, ahol működni akar. Vég András meghajlik a törvény hatalma előtt s nem kímélve pénzt, fáradságot, Debrecenbe utazik és 1764. augusztus 3-án Buzinkai fizikus előtt vizsgázik. Buzinkai a vizsga utáni jelentésében maga is beismerte, hogy bár Végnek nincs elméleti-anatómiai tudása s a vizsga elején azt sem tudta, hol fekszik a máj meg a tüdő, mégis javasolta a céhbe való felvételét, mert a sebész mesterek sem tudnak többet. Ezzel a véleménnyel a senatus nem elégedett meg, ezért a vizsgáztatást megismételték. Amikor ebben az ügyben összeült a senatus, a sebész mesterek berohantak s két példányos tiltakozást jelentettek be. Ebben Buzinkait részrehajlással vádolták. Hogy a senatus a fellázadt sebészeket lecsilla-