Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok
Fiatalabb korában Verebély Tibor meg a legkomolyabb darwinista orvosok közé számított. 1909-ben tartott előadása: „Darwin élete és tanai" nyomtatásban is megjelent. E kétíves kis munkából lássuk csak az utolsó részt, amely az emberi lélek kérdéséről tárgyal: „Még mélyebbre ható romboló és újra építő volt a darwinizmus hatása a psychológiában. Mert, Uraim, ha az emberi test örökével az állatvilágból emelkedett ki, akkor szükségképpen meg kell szűnni a lélek privilegizálásának is, amelyet anthropocentrikus tévelygéseinkben évezredeken át hirdettünk. Az ember lelki működése csakis az állat lelki funkcióiból emelkedhetett mai tökélyére. De meg kell szűnnie annak a gyermekesen naiv hitnek is, amely a lélek fogalmában - a vallástól és occultizmustól sokszorosan támogatva - sokaknál még ma is az individualizációt sejti. Ha teljesen elhibázott is Haeckel álláspontja, aki az ember lelki működéscinek legbonyolultabbjait: az akaratot, az érzelmet, az öntudatot keresi az élet határát jelző egysejtű lényekben, az viszont kétségtelen a darwinizmus értelmében, hogy a lelki működés az élő szervezet valamely elemi funkciójának kialakulása egy, e célra külön berendezett szervben, az idegrendszerben. A lelki élet tehát az idegrendszer működése s mint ilyen meg fog nyílni a kísérleti élettan módszereinek." Sok darwinista biológus szakember alkalmazta szaktudományában, a növény- és állattanban a darwinista szemléletet. (Moesz Gusztáv, Nopcsa Ferenc, Lambrecht Kálmán, Pongrácz Sándor.) A darwinizmusért, annak világnézeti magváért a kérdés filozófiai oldalát is tekintetbe véve, a kiemelkedő Herman Ottó mellett, elsősorban orvosok küzdöttek. így Fülöp Zsigmond, akinek az első világháború idején folyóirata is jelent meg néhány éven át „Darwin" címmel, különösen pedig Madzsar József, a kommunista egyetemi tanár. Mély ítélőképességgel, kiegyensúlyozott, határozott dialektikus materialista módszerrel nyúl a kérdéshez. A gyors változásokról így ír: „tényezőkké lehetnek a faj keletkezésében, ha a mutáció a kereszteződésnél uralkodó jellemvonás, vagyis ha a Mendel-îéle törvényt követi. Ez azonban csak az esetek egy részében van így és az is csak az egymással közel rokonfajok kereszteződésénél, a távolabb eső fajoknál inkább a tulajdonságok összeolvadása a szabály."
