Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: ősmagyar motívumok orvostörténeti maradványainkban

kicsinyelni, vagy mosolygással figyelnünk, mégkevésbé az orvos­történelmi vonatkozásokat. Ne felejtsük el, hogy egészen a XVIII. századig osztálykülönbség nélkül nagyjából közös volt a misztikus, babonás és empiriás hiedelemanyag. 16 Főnemesek, fő­papok, köznemesek, zsírosparasztok, jobbágyok, majd a cselédek, zsellérek egyformán foglalkozta vele és hittek, bíztak benne. Csupán a XVIII. században kezdett a főnemesi és középnemesi osztály kulturálisan egyre inkább elszakadni az alsóbb néposz­tályoktól és ettől fogva amilyen mértékben emelkedett, olyan mértékben igyekezett az alsóbb szegény néposztályt jobban visz­szatartani műveletlenségében és tudatlanságában. Ez osztályér­dekük volt, amit hamar felismertek és fontosnak is tartottak, még akkor is, amikor a szabadságharc után a jobbágyság felsza­badult. Attól fogva mégis kismértékben, végtelen lassú tempó­ban elkezdett a kisparaszti tömeg is emelkedni gazdaságilag és kultuárilasn is. De a cseléd-zsellérsommás réteg, amely a hazai lakosság igen nagy percentjét, talán harmadát tette ki, megma­radt a maga szegénységében, kizsarolt, írástudatlan műveletlen­ségében. Éppen ezek a majorok és puszták lakói, a szegény­paraszti rétegek lettek az ősi hiedelmek hordozói, megtartói, re­zerválok Biztos az, hogy a magyar nép hiedelemvilága sokkal több volt számára évszázadokon keresztül, mint egyszerű népszokás. Élet­szemlélet volt az, amelyben hitt és bízott, amellyel igyekezett megmagyarázni mindent, amit nem értett, az élete minden meg­nyilvánulását a születéstől a halálig, a természet minden titkát és jelenségét. Ne higyjük, hogy bármelyik vallás is változtatott ezen! Me­rem állítani, hogy keresztény és keresztyén vallást is összekever­ték ezzel az ősi hiedelemvilágukkal és ezt a keveréket hitték és bíztak benne, de ezt sohasem tagadták. Mindez egyre csökkenő mértékben nagyjából a századfordulóig tartott, az első világ­háború már sokat változtatott rajta, de még ma is meglelhetjük nyomaiban, foszlányaiban. Ez a nagy változás logikus következménye a szocialista forra­dalmi fejlődésnek, amely művelődési, gazdasági, társadalmi téren arra törekszik, hogy az önhibáján kívül elmaradt magyar népet

Next

/
Thumbnails
Contents