Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

A sebészet Oroszországban, már a XIX. század első felében a fejlődés magas fokán állott. Ugyanebben az időben fejlődött ki az anatómia, amely fokozatosan az orvostudomány külön ága lett. P. A. Zagorszki (1764-1845), sebész és anatómus, aki a Szentpétervári Orvos-Sebészeti Akadémián működött, alapította az első anatómiai iskolát Oroszországban. I. F. Busch (1771-1843) az első eredeti orosz nyelvű sebészeti kézikönyv szerzője, egy sebésziskolát alapított, vele együtt dolgozott az Akadémián. Busch ama tanítványai között, akik később egyetemi tanárok lettek (S. F. Gajevszki, N. F. Viszocki, P. N. Szavenko, K. K. Szalomon és mások), előkelő helyet foglal el I. V. Bujalszki (1789—1866). Tőle származnak az „Anatómiai-sebészeti táblázatok" (1828), amelyek a nagy artériáknál alkalmazandó varratokat magyarázzák. „Az emberi vesék kauterizált artériáinak és vénáinak ábrázolása" (1863) című munkája pedig alaposságban és pontosságban egyedülálló. I. V. Bujalszki anatómiai-sebészeti táblázatait, amelyeknek első kötetét 1828-ban adták ki, Oroszországban általánosan elismerték és külföldön is ismert lett. Egy évvel közzététele után, an atlaszt lefordították németre és Németországban is kinyomatták. Az atlasz Amerikában is kedvező bírálatot kapott. így a közismert amerikai sebész, John Collins Warren a következőket írta I. V. Bujalszkinak: „A nagy artériákon végzett műtétekről szóló kitűnő tudományos publikációját, tisztelt barátunk, Alexcj Jevsztifejev útján megkaptuk és hálánkat fejezzük ki az orosz birodalomban virágzó tudomány és tudás eme bizonyítékáért. A Boston-kórházban mi gyakran alkalmaztunk varratokat a nagy artériákon, azaz carotison, az iliacon és a subclaviuson. De mindig hiányzott egy olyan mű, amely hozzásegített volna bennünket új kísérletek elvégzéséhez s az ön könyve erre rendkívül alkalmas volt, mert magasan kiemelkedik minden olyan könyv és táblázat közül, amit eddig az artériákról nyilvánosságra hoztak". Ebben az időszakban kezdte meg működését a Moszkvai Egyetemen E. O. Muhin (1766-1850), sebész és anatómus, N. I. Pirogov tanára, E. O. Muhin a következő munkákat tette közzé: „Egy anatómiai tanfolyam", „A csontsebészet eredete" és sok