Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

nyelven „Az ember és egyes magasabbrendű állatok gerincidege, gerinckötege gyökereinek alkatáról és a nyúlt velejéről" című munkáját. Az orosz kiadás Kazanyban jelent meg három részben 1871-től 1876-ig (322 old.). Mindegyik részt a szerző által külön e célból készített táblázatok és illusztrációk egészítették ki. A könyv az idegrendszerre vonatkozó anatómiai és hisztológiai kutatások különböző módszereinek összehasonlító értekezését tartalmazza. P. V. Rudanovszkit a Párizsi Akadémia levelező tagjává választotta. V. A. Bee (1834—1894) volt az agykéreg architektónikája tanulmányozásának megalapozója. Ö állapította meg a cortex különböző részeinek egyenlőtlen szerkezetét. Ezzel megteremtette az anatómiai előfeltételeket a cortex működési mechanizmusának helyes megértéséhez. Ezt a mechanizmust I. M. Szecsenov dolgozta ki. 1874-ben V. A. Bee felfedezte az óriás piramis (giganto pyramidalis) agysejteket, amelyek ma a nevét viselik. A bécsi világkiállításon számtalan ország orvosa tekintette meg Bee hisztológiai preparátumait, amelyekből csaknem 8000 darabot készített. A nemzetközi szakértő bizottság megállapította, hogy V. A. Bee előtt senki sem tanulmányozta úgy az agyat, mint ő. Az egyedülálló preparátumgyűjteményt akkor harmincezer forintra becsülték. V. A. Bec a gyűjteményt a kievi egyetemnek adományozta, ott őrzik ma is. * Számos orosz tudós ért el jelentős sikert a fiziológia terén is. Ötven évvel ezelőtt, 1904-ben kapott Ivan Petrovics Pavlov, a fiziológia professzora a Szentpétervári Katonai Orvosi Akadémián Nobel-díjat az emésztés fiziológiájára vonatkozó munkásságáért. Ez a fiziológia terén elért figyelemre méltó teljesítményének nemzetközi elismerése volt. I. P. Pavlov elődei a filológusok egész ragyogó sorát alkotják, kezdve A. M. Filomafickivel, a Moszkvai Egyetem professzorával, aki már a múlt század negyvenes éveiben a fiziológia oktatását kísérleti alapokra fektette és végezve I. M. Szecsenovval, I. P. Pavlov tanárával. Az idegrendszer fiziológiájában tett legnagyobb felfedezés, ne-