Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Adattár - Dr. Bugyi Balázs: Adatok Alexander Béla működéséhez

hogy ha a beteg nyugodtabb életmódot folytat, a kő még nagyobbra nő. így azonban a gyakran összerázott húgyhólyag a jobb vesének, mely gyulladásba jött és gennyessé vált, aszkórt kellett okoznia. Kíváncsian kérdi önmagától azt is, hogy vajon nem volt a jobb vese már gyermekkortól kezdve jobban sérülve. S vajon a kő nem a gyermekkorban siklott le a hólyagba? Ez azért gyanítható, mert a vesekövek mindig kompaktabbak, a hólyagkövek pedig porózusok. Hell arra is kíváncsi volt, hogy a hólyagkő lemezei belsőleg hogyan feküsznek s a húgykőnek milyen magva van. Ezt szétfűrészeléssel azért nem vizsgálta ki, hogy a hatalmas követ épségben küldhesse fel a pesti orvosi karhoz. „Azt óhajtottam, hogy ezt a nagy kemény követ, mely kopasz és sima, ott őrizzék meg. Erre a tc. karra bízom (akinek kiképzésemért halálomig nem tudok elég hálás lenni), hogy azt cselekedje ezzel a kővel, amit az orvostanhallgatók számára, azok okulására és az emberi nemnek, mikor annak betegségében segítségére siet, közös meggyőződéssel a legalkalmasabbnak érez." Ha az orvostudomány 150 év előtti állapotát idézzük magunk elé, akkor azt látjuk, hogy a kórtörténet egy nagyon jól képzett, gondosan megfigyelő és vizsgáló, logikusan gondolkodó orvosdoktor műve, aki észleléseiről, ténykedéseiről pontos feljegyzéseket készített, s mint vármegyei fizikus abban a helyzetben volt, hogy az őt közelebbről érdeklő eseteit fel is boncolhatta, öt sem a kórvázlat megszerkesztésénél, sem diagnosztikus elgondolásainak, sem differential-diagnostikus mérlegeléseinek utólagos leírásánál, illetve megokolásánál nem befolyásolta a boncolás eredménye, hanem észleléseit és az őt is meglepő nagy követ azért küldötte be az orvosi karnak, hogy ezzel, bár a terápiát nem vihette előre, az „odanőtt hólyag kövecskék" pathogenesisének és diagnostikájának kiegészítéséhez hozzájárulhasson. Dr. Daday András Adalékok Alexander Béla működéséhez Az orosz röntgenológia kezdeteiről alig van adatunk, még kevésbé ismeretesek az orosz röntgenológiának a magyar röntgenológiával való kapcsolatai. Ezért érdekes az a levél, amelyet 1906-ban, az akkor még Késmárkon általános orvosi és röntgenológiai gyakorlatot folytató Alexander Bélához intézett, egy tervezett orosz nyelvű röntgen-folyóiratban való közreműködését és közlésre tudományos dolgozat megküldését kérve az odesszai egyetem röntgenintézete, amelyet facsimilében közlünk. Dr. Bugyi Balázs