Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Adattár - Dr. Bugyi Balázs: Adatok Alexander Béla működéséhez

hogy ha a beteg nyugodtabb életmódot folytat, a kő még nagyobbra nő. így azonban a gyakran összerázott húgyhólyag a jobb vesének, mely gyulladásba jött és gennyessé vált, aszkórt kellett okoznia. Kíváncsian kérdi önmagától azt is, hogy vajon nem volt a jobb vese már gyermekkortól kezdve jobban sérülve. S vajon a kő nem a gyermekkorban siklott le a hólyagba? Ez azért gyanítható, mert a vesekövek mindig kompaktabbak, a hólyagkövek pedig porózusok. Hell arra is kíváncsi volt, hogy a hólyagkő lemezei belsőleg hogyan feküsz­nek s a húgykőnek milyen magva van. Ezt szétfűrészeléssel azért nem vizsgálta ki, hogy a hatalmas követ épségben küldhesse fel a pesti orvosi karhoz. „Azt óhajtottam, hogy ezt a nagy kemény követ, mely kopasz és sima, ott őrizzék meg. Erre a tc. karra bízom (akinek kiképzésemért halálomig nem tudok elég hálás lenni), hogy azt cselekedje ezzel a kővel, amit az orvostan­hallgatók számára, azok okulására és az emberi nemnek, mikor annak beteg­ségében segítségére siet, közös meggyőződéssel a legalkalmasabbnak érez." Ha az orvostudomány 150 év előtti állapotát idézzük magunk elé, akkor azt látjuk, hogy a kórtörténet egy nagyon jól képzett, gondosan megfigyelő és vizsgáló, logikusan gondolkodó orvosdoktor műve, aki észleléseiről, ténykedé­seiről pontos feljegyzéseket készített, s mint vármegyei fizikus abban a hely­zetben volt, hogy az őt közelebbről érdeklő eseteit fel is boncolhatta, öt sem a kórvázlat megszerkesztésénél, sem diagnosztikus elgondolásainak, sem diffe­rential-diagnostikus mérlegeléseinek utólagos leírásánál, illetve megokolásánál nem befolyásolta a boncolás eredménye, hanem észleléseit és az őt is meglepő nagy követ azért küldötte be az orvosi karnak, hogy ezzel, bár a terápiát nem vihette előre, az „odanőtt hólyag kövecskék" pathogenesisének és diagnostiká­jának kiegészítéséhez hozzájárulhasson. Dr. Daday András Adalékok Alexander Béla működéséhez Az orosz röntgenológia kezdeteiről alig van adatunk, még kevésbé ismere­tesek az orosz röntgenológiának a magyar röntgenológiával való kapcsolatai. Ezért érdekes az a levél, amelyet 1906-ban, az akkor még Késmárkon általános orvosi és röntgenológiai gyakorlatot folytató Alexander Bélához intézett, egy tervezett orosz nyelvű röntgen-folyóiratban való közreműködését és közlésre tudományos dolgozat megküldését kérve az odesszai egyetem röntgenintézete, amelyet facsimilében közlünk. Dr. Bugyi Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents