Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok
Az összenőtt szemöldökű, úgynevezett szúrós pillantású egyének képesek szemmel verni, néha már egyetlen pillantással is. A mélytüzű szúrós tekintet ugyanis sok ernberben kelt félelmet, szorongást, aggodalmat, - ahogy szokták mondani - „nem bírja állni a tekintetét" s ez egyúttal a betegségek átvitelének gyanúját, vagy hitét is fel tudja kelteni. Gyakori módszere a megrontásnak a ráolvasás és megátkozás. Mivel a betegségeket nagyrészt természetfeletti lények, istenek, démonok, rossz szellemek okozzák, a velük való érintkezésnek legegyszerűbb és legközvetlenebb eszköze a szó. Ezekkel a lényekkel beszélni lehet, némelyik hallgat a kérésre, engedelmeskedik a parancsnak s ha valaki tudja a módját, hogy miként lehet élőszóval kapcsolatba kerülni velük, akaratát tudomásukra hozhatja. Ezen a hiten alapulnak a ráolvasások. A javasok, kuruzslók ismerve a velük való érintkezés módját, hatalmuk is van, hogy betegségeket tudjanak előidézni, vagy megszüntetni. A ráolvasás lehet ima, kérés, rábeszélés, parancs, vagy feloldás. Célja kettős: vagy rontó, betegítő, amikor arra kéri az isteneket, a démonokat, a rosszakat, hogy szálljanak valakire és betegítsék meg, vagy gyógyító: amikor viszont arra kéri azokat, hogy hagyják el a beteget, vagy keressenek más áldozatot maguknak. E ráolvasások és megátkozások a nép száján ma is használatosak káromkodás formájában, azzal a különbséggel, hogy mindennapos és meglehetősen sűrű használatuk lekoptatta róluk a misztikumot. Nagy részük ma már csak egyszerű szólásmondás a rontás szándéka nélkül s csak hagyományból és megszokásból használják. A rontó ráolvasás vagy megátkozás néha csak szóbeli, máskor szertartásokkal, tárgyakkal, anyagokkal, jelekkel vagy különleges szerekkel kapcsolódik. Lehet egyszerű felkiáltás: pl. „a rosseb egye meg", de a legtöbb varázsló-műveletet titokban s lehetőleg titokzatosan kell végezni, mert akkor van csak igazi értéke, ha a rontó szöveget csak a kuruzsló vagy a javas ismeri, s a „laikus" nem hallja, vagy nem érti, amit mond. Néhány példa az ilyen rontó mondásokból és átkozódásokból- „Hogy a süly egye meg, hogy a franc rágja ki, vér essék rád, hogy a tetvek a kertek alatt egyenek meg, a nyelved csapja rothadjon ki, a
