Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok
majd észrevétlenül belopódzik a kulcslyukon és így végzi el rontó műveletét. Az indíték erre a műveletre leginkább a bosszú, mert az illető nem adta meg a boszorkánynak a kért dolgokat: szalonnát, bort, lisztet, vagy esetleg nyilvánosan megsértette. Az ilyen boszorkány azután úgy bosszulja meg magát, hogy „kiszedi áldozatának a csontját", „füléig húzza a száját", „megfúrja a bőrét", „megszopja", „megnyomja" stb. Ilyen boszorkány nyomás pl. a kék folt, vagy véraláfutás, amilyeneknek külerőszaki okára az illető nem emlékszik. Az emlőgyulladás keletkezését is boszorkány művének tulajdonítják, mondván, hogy a boszorkány megszívta a férfi, gyermek, vagy az asszony emlőbimbóját, ez okozta annak megduzzadását és gennyes váladékát. Ugyancsak boszorkányrontás szerepel az arcideghűdós, szájzár, tetanus, vérhányás, gümős sipolyok, epilepsia kóroktanában. A megcvés súlyosabb mint a megrontás. A boszorkány nemcsak, megronthatja, hanem meg is eheti áldozatát. A halálos betegségek kóroktanának nagyrészében a boszorkány által való megevés szerepel. Különösen sok bőrbaj, (pl. gennyes bőrgyulladás) keletkezését tulajdonítják boszorkány megevésének. Rontó asszony, öntő asszony, vagy javasember rosszindulatú ténykedésének tulajdonítják a rossznak reábocsátását, vagy ráparancsolását bosszúból egy másik személyre, akire valami ok miatt haragszik. E művelet „megcsinálás, öntés, bántás, cselekedet, tétemény, csinálmány, bánság, gurucsa". A rontás a következőképpen folyhat le: hét vagy kilenc féle növényi magvat (búza, kukorica, árpa, zab, repce, köles, bab, borsó, lencse :»tb.) összefőznek, egy kis szappant tesznek bele, ebbe megmossák paciensük beteg tagját, közben átkot mondanak a megrontó személyre, azután egy kis hajat tesznek bele s az egész keveréket cserépfazékba téve napkelte előtt kiviszik a keresztútra, esetleg a haragos kapuja elé, azt úgy vágják a földhöz, hogy tartalma szerteszéjjel csapódjon. Aki ebbe belelép, megbetegszik, illetőleg annak a betegsége, akiről a rontó le akarja venni a bajt, átragad erre a személyre, míg a másik meggyógyul. Ha pl. valaki mezítelen lábát valamibe belelépve megsérti, „rontásba lépett". Nem szabad pl. rongyot, ruhaneműt, szalagot, fésűt felszedni az úton,