Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok

tekintélye és értéke. Javasaink és kuruzslóink pozitív gyógyító eredményeinek és tekintélyének titka elsősorban ebben rejlik. A nép közismert konzervatívizmusa évezredeken keresztül írva, vagy íratlanul megőrizte ezeket a hagyományokat. Ezért találkozhatunk olyan tökéletességében a mai napig is velük. Arra a kérdésre, hogy mi a babona, nehéz felelnünk. Frazer szerint „egy rég letűnt múlt hitbeli hagyományát kell látnunk benne". Lehmann szerint pedig babona minden olyan nézet, amelynek bizonyos kor kultúrájában megfelelő alapja nincsen. A babonában tehát a hit játsza a legfontosabb szerepet s inkább metafizikai és természetfölötti elemeket tartalmaz, sem mint tapasztalati tényeket. A nép lelki életében fontos tényező a babona. Nemcsak a műveltség, vagy szociális fejlődés alacsonyabb fokán álló nép hívője a babonának. A legtöbb emberben található akár megszokásból, akár valamilyen tudat alatti ösztönből hajtva némi babonás hiedelem. A pénteki nap, a 15-as szám jelentése, a szóbanforgó baj lekopogása és a sok-sok ember egyéni kabalája mind ennek könyvelhető el. Jellemző, hogy az ok és a hozzá fűzött következmény között reális és logikus kapcsolat nincsen. Nem cél, hogy a babonás hagyományok évezredes és évszázados fejlődési fokozatait vizsgáljuk. Nem kell csodálkoznunk azonban azon, hogy a nép körében oly szélesen elterjedtek és legdöntőbb befolyásuk a betegségekkel és a gyógyítással kapcsolatban van. A babonás hiedelemből származik a népnek a betegségek eredetéről, okozóiról vallott különös, sőt sokszor érthetetlen felfogása. „Ez a hit szerint való kóroktan". A néphit szerint ugyanis sem természetes, sem öröklött, sem ragályos betegség nincs, hanem minden bajnak van valami természetfeletti, személyszerű okozója. A népi kóroktanban a legkülönbözőbb tényezőket találjuk. Pl. az isten, rossz szellemek, rossz emberek, természeti erők (égitestek, szél, hideg stb.) bizonyos tiltások megszegése, állatok, férgek, testi megerőltetések stb. A ragályozás és öröklés fogalma már felülről szivárgott a nép fogalmi körébe. Számtalan népi közmondás mutatja az isten szerepét a betegségek keletkezésében, pl. isteni haragnak következménye minden baj; ránehezedett az isten keze, isten által meglátogatott, isten büntetése, is-