Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban
Számos orosz orvos a doktori diplomát olasz egyetemen szerezte meg. így a bjelorusz Georgij Szkorina is, Polock város szülötte, aki később mint tudós és kiadó vált híressé, orvosdoktori diplomáját a padovai egyetemen szerezte meg, 1512-ben. Jurij Dragobicsszkij, aki, mint Szkorina is, eredetileg a krakkói egyetem hallgatója volt, ugyancsak a padovai egyetemen még a XV. század vége felé szerezte meg doktori diplomáját. A tübingeni egyetem teológiai fakultásának könyvtárában 1937-ben felfedezték Dragobicsszkij könyvének: „Jövendölő vélemény, érvényes erre az 1483-ik évre" egy példányát. Itt bizonyítékot találunk arra is, hogy a könyv szerzője később a bolognai egyetem tanára lett. P. V. Posztnyikov 1692-ben végezte el a padovai egyetemet, ahol orvosdoktori és bölcsészdoktori fokozatot nyert. Közvetlenül utána elküldték G. I. Volkovot és néhány társát Páduába, ahol ők is elvégezték az egyetemet. Európa tudósainak már a XVIII. század közepén alkalmuk nyílt megismerkedni az orosz orvosok tudományos munkásságával, mert sokan közülük több egyetemen tartottak doktori értekezést. Kiegészítésre szoruló adatok szerint a XVIIT. század második felében orosz orvosok 330 doktori értekezést tartottak különböző európai egyetemeken (Leyden, Halle, Königsberg, Göttingen stb.). Andrej Baheraht, a tengerészek egészségéről írt könyv szerzője - ez a könyv a maga nemében egyike volt az elsőknek a világirodalomban - 1750-ben a leydeni egyetemen tartott doktori értekezést. Az ukrán születésű Ivan Poletika előbb a kiéli egyetemen, majd a szentpétervári általános kórházban és végül a leydeni egyetemen tanult, ahol 1754-ben tartotta doktori értekezését, ez után a kiéli egyetem klinikájának lett a tanára. Orosz orvosok által tartott értekezések között, összegyűjtött anyag mellett, alapvető, eredeti munkák is voltak, amelyek a tudomány fejlődését előbbre vitték. Ilyenek voltak M. M. Terehovszki, A. M. Sumjanszki, D. Sz. Szamojlovics és mások értekezései. Az ukrán származású Terehovszki Strassburgban, 1775-ben megtartott értekezését a mikroorganizmusok természete és spontán