Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

Számos orosz orvos a doktori diplomát olasz egyetemen sze­rezte meg. így a bjelorusz Georgij Szkorina is, Polock város szü­lötte, aki később mint tudós és kiadó vált híressé, orvosdoktori diplomáját a padovai egyetemen szerezte meg, 1512-ben. Jurij Dragobicsszkij, aki, mint Szkorina is, eredetileg a krakkói egye­tem hallgatója volt, ugyancsak a padovai egyetemen még a XV. század vége felé szerezte meg doktori diplomáját. A tübingeni egyetem teológiai fakultásának könyvtárában 1937-ben felfedez­ték Dragobicsszkij könyvének: „Jövendölő vélemény, érvényes erre az 1483-ik évre" egy példányát. Itt bizonyítékot találunk arra is, hogy a könyv szerzője később a bolognai egyetem tanára lett. P. V. Posztnyikov 1692-ben végezte el a padovai egyetemet, ahol orvosdoktori és bölcsészdoktori fokozatot nyert. Közvetle­nül utána elküldték G. I. Volkovot és néhány társát Páduába, ahol ők is elvégezték az egyetemet. Európa tudósainak már a XVIII. század közepén alkalmuk nyílt megismerkedni az orosz orvosok tudományos munkásságá­val, mert sokan közülük több egyetemen tartottak doktori érte­kezést. Kiegészítésre szoruló adatok szerint a XVIIT. század má­sodik felében orosz orvosok 330 doktori értekezést tartottak kü­lönböző európai egyetemeken (Leyden, Halle, Königsberg, Göt­tingen stb.). Andrej Baheraht, a tengerészek egészségéről írt könyv szer­zője - ez a könyv a maga nemében egyike volt az elsőknek a világirodalomban - 1750-ben a leydeni egyetemen tartott doktori értekezést. Az ukrán születésű Ivan Poletika előbb a kiéli egyetemen, majd a szentpétervári általános kórházban és végül a leydeni egyetemen tanult, ahol 1754-ben tartotta doktori értekezését, ez után a kiéli egyetem klinikájának lett a tanára. Orosz orvosok által tartott értekezések között, összegyűjtött anyag mellett, alapvető, eredeti munkák is voltak, amelyek a tudomány fejlődését előbbre vitték. Ilyenek voltak M. M. Te­rehovszki, A. M. Sumjanszki, D. Sz. Szamojlovics és mások ér­tekezései. Az ukrán származású Terehovszki Strassburgban, 1775-ben meg­tartott értekezését a mikroorganizmusok természete és spontán

Next

/
Thumbnails
Contents