Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében

helyszínen is ellenőrizte. Fia, Babarczi Schwartzer Ottó írja, hogy atyja nemcsak magán intézetének, hanem a Lipótmezei Országos Tébolydának is tényleges alapítója.

37 Az intézet első orvosi kara, az igazgató Schnirch Emil kivételével, Schwartzer Ferenc tanítványai közül került ki: Bolyó, Niedermann, Laufenauer. Szaktudását és tapasztalatát még ezután is igénybe veszik. A koloniális rendszer megvitatásakor és az Angyalföldi Intézet terveinek felülvizsgálása alkalmával őt is meghívják a bizottságba.

38 Az Angyalföldi Intézet első igazgatója, Lechner Károly is az ő tanítványa és veje. Intézetének vezetését 1877-ben átengedi fiának, Schwartzer Ottónak, de annak fejlesztésében tanácsával továbbra is közreműködik. 1889 elején azonban átíratja azt fiára. Rövid betegeskedés után 1889. március 2-án örökre lehunyja szemét a magyar elmegyógyászat lankadatlan előharcosa, a magyar psychiatria megteremtője. Emberi értékére fényt vet, hogy olyan férfiak sorolták barátaik körébe, mint Eötvös József, Deák Ferenc, Balassa János és Semmelweis Ignác. Orvosi egyéniségét határozott céltudatosság, törhetetlen akarat, az elmeügy iránt való lankadatlan lelkesedés, és egészséges gyakorlati érzékkel párosult szervező erő jellemzi. A betegek mindenkor érezhették közvetlen, mély emberszeretettől áthatott lényét, ami egyik titka volt orvosi sikereinek. Éles megfigyelőképesség, nagy tapasztalat által támogatott gyakorlatiasság jellemezte orvosi működését. Ha nem is járt új ösvényeken, de kora tudományosságát teljességgel magába olvasztotta és a Magyarországon addig nem létező psychiatriát megteremtette, tudását a magyar elmebetegügy javára gyümölcsöztette. Nemcsak a magyar elmegyógyászatnak, hanem a törvényszéki elmekórtannak útjait is ő nyitotta meg. Tanítványainak során végigtekintve pedig méltán mondhatjuk, hogy a magyar elmegyógyászat terebélyes fájának gyökere Schwartzer Ferenc volt. Az első magyar elmegyógyintézet sorsa biztosítva volt, mert annak orvosi vezetését Schwartzer Ottó még atyja életében, 1877ban átvette. Schwartzer Ottó 1853. december 22-én született Budán. Az intézet családias légkörében zsenge gyermekkorától ma-