Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Biró Imre: A magyar szemészet fejlődése a XIX. században

vei is. Fabinit ugyanis, aki Barth utódjának, jósef Beérnek, a századforduló legnagyobb szemészének volt tanítványa és asszisztense, 1817-ben a szemészet nyilvános rendes tanárának nevezik ki, aminek az az érdekessége, hogy maga Beer akkor még csak van Swieten rendkívüli tanár volt s csak Fabini kinevezése után, 1818-ban lett Ordinarius. Fabini az első szemész professzor, akinek szemészeten kívül már nem kellett egyéb stúdiumokkal foglalkozni és egész képességét, munkaerejét a szemészetnek és a szembetegeknek szentelhette. A tanszék megteremtésével azonban be is fejeződött az az időszak, amikor a bécsi kormányzat segítette a magyar szemészet 5 Orvostörténeti közi. 65