Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Farkas László: Sejtelmélet és dialektikus materializmus
sajátos állományának felépítését biztosítja. Ezeknek a tevékenységeknek és alapjukat képező törvényszerűségeknek feltárása, magának a sejtelméletnek a kidolgozása Schwann szerint azért vált lehetővé, mert letért a vitalisták útjáról és szakított a szinte intelligenciával felruházott erők hipotézisével. „Az állati és növényi élet minden jelensége az atom tulajdonságai alapján magyarázhatók, olyan erők alapján, amelyeket az élettelen természetben ismerünk vagy ugyanazon atomoknak még a mai napig nem ismert erői alapján. A szabadság jelenti csupán a határt, amelyen túl hasonló erőkkel történő magyarázat érvényessége megszűnik. Szükséges feltételezni, hogy az embert egy különös elv, a szabadság elve választja el lényegében minden atomerőtől, mivel szabadság az anyag tulajdonságaival öszszeegyeztethetetlen." Ezeket a szavakat - amelyet fent említett - a tiszteletére rendezett ünnepségen mondott el, igen jellemző módon foglalják össze a természettudományos és világnézeti, társadalmi szemléletét. Az ünnepség maga is, amely nemzetközi jelleget öltött, kifejezője volt annak a visszhangnak és hatásnak, amelyet Schwann munkássága a biológia és filozófia fejlődésére gyakorolt. Korának szinte minden jelentősebb természetbúvára üdvözölte ez alkalommal a nagy biológust. Darwin, Huxley, Haeckel és Maleschot - a magyarok közül Török Aurél (18421912) orvos és antropológus, Margó Tivadar (1816-1896) sebész és természetbúvár a darwinizmus hívei és terjesztői, Lenhossék József (1818-1888) orvos és anatómus, valamint Högyes Endre (18471906) orvos és fiziológus megküldték a rendezőbizottság felszólítására arcképüket a tervezett díszalbum számára. A világ minden tájáról, a legjelentősebb egyetemekről, tudományos és filozófiai fakultásokról érkeztek az ünnepség címére levelek és üdvözlő táviratok. A kolozsvári egyetem üdvözlő levélben mint az emberi civilizáció egyik hősét, zsenijét ünnepli. „Önt ünnepeljük, aki elsőnek tárta fel a növények és az állatok struktúrájának hasonlóságát . . . az állat- és növényvilág biológiai affinitását, aki a sejt mélyén feltárta minden élőlény fejlődésének elvét." Ezek a gondolatok helyesen mutatnak rá Schwann sejtelméletének jelentőségére.
