Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Prof. dr. Felix Boehnheim: Orvosok - ahogy Marx Károly látja őket

iz-én egyik levelében „legintimebb barátjának" nevezi „Németországban". Hiszen egymaga többet tett könyvéért a „Tőkéért", mint egész Németország együttvéve. A Kugelmannhoz írt leveleket Lenin olyan fontosaknak tartotta, hogy 1907-ben előszót írt a gyűjteményhez. Ezen levelek jelentőségét a többi között abban látja, hogy Marx az általános gazdaságtan elleni polemikus megjegyzéseiben „itt rendszeres szabatossággal" fejti ki fölfogását az ún. „munka"-értékelméletről. Egyik észrevételében (1868. márc. 6.) Marx a csupán 9 évvel később megjelenésre kerülő Anti-Dühring tartalmát is előre közli. Egyébként Marx az értékforma egy második leírását is megírta, minthogy Kugelmann meggyőzte Marxot, amikor a kefelevonatokat együtt olvasták át, hogy a legtöbb olvasó számára „az értékformának még inkább dialektikus fejtegetésére" van szükség. Marxnak Kugelmannhoz intézett leveleiben természettudósokra és orvosokra vonatkozó egész sereg értékes megjegyzésre bukkanunk. Marx ezért Kugelmann barátjának olvasmányul ajánlja Moizinnak a fiziológiai orvostudományról szóló művét, mint olyan orvosét, aki 1871-ben részt vett a párizsi kommünben és akit a versaillesi csapatok meggyilkoltak. Marxnak és még Engelsnek is elutasító magatartása Vircbowval szemben közismert. Az egyik 1868. április 17-én kelt, kissé érthetetlen levélben (Kugelmann-nak ezt megelőző levele hiányzik) Marx a „modorosságról" beszél, amellyel a cellulárpatológiáról szóló mű íródott. Itt kerüljön megemlítésre a Darwinról és Malthusról szóló 1870. június 27-én kelt rendkívül fontos levél. „Ez a természeti törvény (a darwini kifejezés ebben az alkalmazásban puszta frázissá válik) a „struggle for life", a „küzdelem a létért" frázisa és ennek a frázisnak a tartalma a Malthus-féle népesedési vagy túlnépesedési törvény. Ahelyett tehát, hogy a „struggle for life"t, ahogy az különböző meghatározott társadalmi formák között mutatkozik, analizálnók, nem kell egyebet tennünk, mint minden konkrét küzdelmet a „struggle for life" frázisává és ezt a frázist a maithusi „népesedési fantáziává" átalakítani. Meg kell vallanunk, hogy ez a módszer nagyon beható, a fontoskodó, tudományosságot mímelő, dagályos tudatlanság és