Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Czeizel Endre: Merei-Schoepf Ágost és az 1848-49-es szabadságharc
telmébcn, azon egyének kategóriájába látszanak tartozni, melyekre vonatkozóan még egy további rendelkezés várható. Ezzel szemben a következő két egyén: Pálma Sándor, a pesti kir. egyetem akadémiai magistratusának irattárosa, és egyben házi pénztárosa ugyanezen egyetemnek, - valamint Albert Ferencz a kir. egyetem csillagvizsgálójának adjunktusa - bár mindketten még a fennállott magyar királyi kormányzóság által neveztettek ki, az említett jegyzékek egyikében sem szerepelnek, így arra kényszerülünk, hogy nagyságodtól, kegyes utasítást kérjünk arra vonatkozólag, hogy egyáltalán, és mily mértékben kerüljenek kifizetésre az előbb említett négy egyén illetményei. Buda, 1849. okt. 10-én. Nagyságod legalázatosabb szolgái: Leopold Manellitzszámvivő Johann Meirhurg ellenőr A pesti Tudomány Egyetem, majd a katonai törvényszék ítéletéről tudomást szerezve, Manschesterben telepedett le, dr. Merei név alatt, és itt élt korai haláláig. Temetésén óriási tömeg rótta le háláját angliai tevékenységéért, és mint Lumniczer mondja: „a tudomány és emberiség javára szentelt életének a polgárosodott Európa két végén ő maga állítá fel örök emlékét." 7 IRODALOM 1. Dr. ifj. Bókay János: A Pesti szegénygyermek-kórház története, 1830-tól 1833-ig. Orvosi Hetilap, 17. 1884. 2. Dr. ifj. Bókay János: A Pesti szegénygyermek-kórház 1848-49-től 1853-ig. Orvosi Hetilap. 612. 47. 1918. 3. Egressy Gábor: Törökországi naplója. Pest. 1851. 4. Dr. Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1895. Bp. Athenaeum Nyomda, 1900.