Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Czeizel Endre: Merei-Schoepf Ágost és az 1848-49-es szabadságharc

MEREI SCHOEPF ÁGOST ÉS AZ 1 848 —49-ES SZABADSÁGHARC írta: CZEIZEL ENDRE (Budapest) M

erei Schoepf Ágost élettörténetének ismeretlen szakaszait az utóbbi évek kutatásai nagy lépésekkel vitték előre. Életének az 1848-49-es szabadságharc alatti idejét homály fedte. Mindössze annyit tudunk, hogy Monti olasz légiójában katonáskodott. Kutatásaink célja élete e periódusának feltárása. Azok közé tartozott, akik a hazaszeretetre is példát mutattak, megnyilatkozásaik mindezt bizonyítják. Az 1848-49-es szabadságharc első időszakában az orvostársadalomban végbemenő forradalmi változások és események egyik legkiemelkedőbb alakja és vezetője volt. Midőn 1848. március 23-án rendkívüli kari ülést hívtak össze, ahol a politikai és társadalmi megmozdulások eredményeképpen a haladó orvosok akarata érvényesült, kimondták a nyilvánosság és egyenlőség elvét. Ö is jelen volt és tevékeny szerepet vállalt a fenti határozatok keresztülvitelében. Az egyenlőség elve megszüntette a kari és az egyéb, nem kari orvosok közti megkülönböztetést. A kari ülések nyilvánossá tétele pedig lehetővé tette Magyarország minden orvosa számára a tanácskozásokon való részvételt. Ránézve ezek a határozatok különösen nagy jelentőségűek voltak, mivel nézeteinek győzelmét jelentették. A 40-es évek folyamán már azért harcolt, hogy a kari ülések jegyzőköny/ét, lefolyását az egész orvostársadalom számára nyilvánossá tegyék. Ezen álláspontját elvetették, mire saját költségén rendszeres ismertetéseket közölt a kari ülések lefolyásáról az Orvosi Tár-