Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Mihóczy László: A hippokratészi corpus phthisiologiája

a művelet kellő óvatosság nélkül gyorsan megy végbe oly módon, hogy az egész folyadékmennyiséget egyszerre bocsátjuk le. „Az ilyen betegnek, hogyha már tizenöt nappal az áttörés után van, meleg fürdőt kell vennie, ültessük egy székre, amelyik nem inog, egy másik (segítségünk) tartsa a beteg kezeit, magunk rázzuk meg a vállánál fogva és figyeljük, melyik oldalon lép fel a zörej (loccsanás). Ezen az oldalon (kívánatos, hogy a bal oldalon legyen) metszük be, mert ott ritkábban vezet halálhoz. Ha azonban a kövérség, vagy a genny nagy mennyisége miatt nem lép fel loccsanás, mint ahogy az gyakran megtörténik, akkor azon az oldalon, amelyik jobban meg van duzzadva és jobban fáj, lehetőség szerint alul és hátul - inkább a duzzadás mögött, mint előtt - csináljuk meg a bemetszést, hogy a genny kifolyása könnyen menjen: széles pengéjű késsel vágjuk át a bőrt a bordák között, ezek után igen éles késsel metsszünk be, olyan késsel, amit vászonba burkoltunk olyan módon, hogy a kés hegyét hüvelykujj szélességben hagyjuk szabadon. Azután engedjünk le annyi genynyet, amelyet az illető könnyen elvisel, majd helyezzünk be egy köteg száraz vásznat és kössünk rá egy cérnát. Naponta engedjük le a gennyet, ha azonban elérkezünk a tizedik naphoz, engedjük le az egész gennymennyiséget és helyezzünk be egy finom lenvászon csíkot, majd öntsünk be egy csövecskén keresztül bort és oliva olajat - amelyet meglangyosítottunk - a nyílásba, hogy a tüdő (mellhártyaűr), amely hozzá volt szokva a genny tartalma általi öblítéshez, ne száradjon ki hirtelen, ezt a beöntést azonban ki kell ürítenünk reggeltől estig, illetve estétől reggelig. Amenynyiben a genny tapadós és kevés, helyezzünk be egy zinkcsövecskét. Miután a gennygyülem ürege teljesen kiszáradt, támasszuk meg a betétet egy kis darabon, hogy a seb ismét összeforrjon, egészen addig, míg azt teljesen ki nem vesszük." (Bet. II. 47.) Tehát tisztában volt a genny lebocsátásának leghelyesebb módozataival is. Sűrűn, napokon keresztül csapolt, hogy fokozatosan szoktassa hozzá a szervezetet, illetve a tüdőt a valószínűleg legtöbb esetben igen nagymennyiségű gennygyülem tamponáló hatásának megszűnéséhez. De nemcsak ez az elgondolás vezette. Mint láttuk, mosta a gennyüreget éspedig nem ötletszerűen, hasonlóan