Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia
el előre." Demokritosz kiváló fiziológus és orvos volt. Ha a külvilágból az atomok befolyása megszűnik szerveinkre, bekövetkezik az alvás. (Pavlov gondolatának őse mechanikus materialista köntösben.) Az álom azt jelenti, hogy az atomok hullámzása egy ideig még tart. Az egyiptomi szentélyekben szerzett alkimista tudása teszi, hogy a materialista gondolkodású Demokritosz a gyógykezelésben mágikus. Ismert példája misztikus elképzeléseinek az a jegyzete, hogy Örményországban és Kappadóciában van egy fű, melynek látására az oroszlánok tátott szájjal hanyattesnek. Egyes szerzők szerint azonban az is feltételezhető, hogy ezek nem Demokritosz gondolatai, és az eredetit a közvetítő hagyományok torzították el. Kiváló, tisztelt orvos volt Anaxagorász, Periklész barátja. Az anyag megmaradásából indult ki, feltételezi, az örök és változatlan létezését. Elfogadja az empedokleszi 4 elemet. Az ember szerinte a földből származik és lélekkel telítődik. Erre a lélek-hipotézisre azért van szükség, mert ő a mozdulatlanságból, a pytagoreusi változatlanságból indul ki és akkor felmerülnek a problémák: hogyan lehet a létezést a nem létezésből levezetni? A csontot a nem-csontból, a húst a nem-húsból. Hogyan adhatják a véletlen atomok számunkra színes tárgy képét? A tapasztalat azt mutatja, hogy a 4 elemre nem bukkan rá az ember, ha a testet vizsgálja. Bár meddig tördelik a csontot, nem lesz belőle föld, víz, levegő, hanem csont marad. Ekkor Anaxagoras kitalálta a végtelen kicsi fogalmát, a homeomeriák, e parányi részecskék minőségileg különböznek és csak akkor konstatálhatunk minőséget, amikor elegendő halmozódik össze ugyanazon minőségű parányokból. Mint mondja, „lehetetlen, hogy a létező megszűnjék létező lenni". - Az űr fogalmát nem fogadja el. A tömlőben nem űr van, hanem hanem levegő. De minthogy minden telve van, hogyan mozoghat a saját magával mindig azonos? Tháleszszel szemben spiritualista megoldással a világtól elválasztott értelmet, lelket (a noust-t) tételezi fel, mely mindent mozgat. (Plató, Arisztotelész, Szókratész hevesen támadják ezt a deus ex machinât.) Dinnyik és Kedrov szerint Anaxagorász „nous"-án rendkí-
