Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia
Mi az ami időtálló a hippokratészi hagyatékban? A diagnosztika? A mellhártya vizenyő hallgatózással megállapítható „hippokratészi loecsanása" vagy a fenyegető „facies hippokratica" megállapítása óta az orvosi diagnosztika módszerei és eszközei régen túlhaladták ezeket. Talán a kórtanban találták meg a régi tudósok azt a támaszt, mely a megoldás felé vezette őket? Nem valószínű, hiszen a hippokratészi kórtan megállapításai, sőt alaptételeinek konkrét megfogalmazása, a négy testnedv, a nedvek fővése stb. a múlt század közepének kórbonctani megállapításai a mikroszkópos, a fizikai és vegyi kutatások bevezetése óta többé nem tudományos fogalmak. Bár nem ilyen mértékben, de ugyanez vonatkozik Hippokratész therápiás eljárásaira is. - Nyilvánvaló tehát, hogy az orvostudománynak, nehéz pillanataiban nem a hippokratészi tényanyag nyújtott segítséget, hanem az a szellem, amely a hippokratészi iskolát áthatotta, az a gondolkodásmód, elmélet, filozófia és etika. Látásmódja és módszere az az erő, amely a válságos szituációkban előre tud lendíteni, irányt tud mutatni. Ez tette képessé őt a tudományos előrelátásra, a tudomány iránti mélységes bizalomra és óvatos, egészséges optimizmusra, a betegágy mellett. „Mindenen - írja - a levegőről, vízről és helyekről szóló könyvében - törvény uralkodik ... A véletlen széjjelfoszlik, ha közelebbről vizsgáljuk: mert azt fogjuk találni, hogy minden, ami lesz, valami miatt lesz, s az okság eme területén a véletlennek nincs semmi tartalma, csupán neve: míg az orvostudománynak - úgy látszik és mindig úgy fog látszani éppen az a lényege, ami valami miatt lesz és amit eképp előre is ki lehet számítani". A régi orvostudományokról szóló könyvében leszögezi, hogy „azok számára, akik az ismeretek birtokában vannak, állandó szabályosság létezik. Akik tudatlanok, azok számára mindenütt szabálytalanságok vannak". 2400 évvel ezelőtt Hippokratész kimondja a modern természettudomány súlyos ismeretelméleti tételeit. A „természet" - a világ a valóság, amelyből Hippokratész szerint érzékeink révén állapítjuk meg a tényeket. „Az orvos tanításánál az igazságot tekinti végső céljának". („A tisztességről"). Érzékeink mellett sorolja fel az értelmet. - „Ami bajt az orvos szemével nem láthat, fülével