Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)
Dr. Bencze József: Emlékezés Szegedi Körös Gáspárra
nus Antal nevű olasz barátját, aki paduai professzor volt, másik levelében Mattiolus, ugyancsak paduai professzorról ír, akit jeles pharmacobothanicusnak nevez és gazdája figyelmébe ajánlja őket. Ugyanebben a levéltárban Mattiolusnak egy eredeti levele volt, amelyet őhozzá intézett és különböző gyógynövénytermesztési tanácsokat adott neki. Ezekről a levelekről az ideig a magyar orvostörténelemnek tudomása nem volt és éppen ezért igyekszünk minél előbb a levelek fotókópiáit megszerezni. Nem állítjuk, hogy Szegedi Gáspár korának nagyszerű orvosa volt, de minden okmányból kiderül, hogy rendkívül jóeszű, igaz magyar ember, szegénynek, gazdagnak egyaránt jótevője, kiváló gyakorlóorvos, aki nem átallotta néha életveszélyes körülmények között is messze földre elmenni, hogy egy-egy súlyosan szenvedő jobbágyot meggyógyítson. Szegedi Kőrös Gáspár 8-9 évig doktorkodott Sárvár várában, aztán megházasodott és Pozsonyba költözött, ahol a pestis áldozata lett, éppúgy, mint nagyszerű gazdája Nádasdy Tamás is, aki már egy évvel előtte meghalt pestisben. Hogy milyen nyílteszű, derék magyar orvos volt Szegedi Kőrös Gáspár, mi sem bizonyítja jobban, mint egyik levele, amelyet gazdájának írt 1557-ben a kanizsai táborba. Magyarra fordítva így hangzik a levél: „Itt-ott felüti fejét a pestis. Ha a várat bezáratja Te Nagyságod, a palatínus, akkor mi idebent bizonyára megmenekszünk, de a kintlevő szegény magyarok áldozatul esnek. Ezért azt gondoltam, hogy jobb lenne őröket állítani és Sopronból, Pápáról, ahol dúl a veszedelem, ne engedjünk be embert és állatot. Ismerem Nagyságod, Palatínus Uram eszejárását, bizton tudom, hogy így cselekszik, mert jó a szíve és ha a kapukat leeresztjük, akkor a szolganép elveszíti minden bizodalmát Te Nagyságodban." Űgy hiszem ehhez sok hozzátennivaló nincsen. Nádasdy Tamás és felesége Kanissay Orsika éppen úgy, mint kitűnő orvosuk Szegedi Kőrös Gáspár szerették a magyar népet. Mindent megtettek jólétükért, művelődésükért, amit az adott körülmények között megtehettek. 6* 83