Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Dr. Bencze József: Emlékezés Szegedi Körös Gáspárra

Eleinte Nádasdy is az erdélyiekkel tárgyalt, majd mikor látta, hogy a folytonos széthúzás miatt ott nem lehet eredményeket elérni, a császárral értett szót a haza érdekében és harcolt, küzdött a szó nemes értelmében a hazáért, a puszta magyar létért. Csakhamar az ország első embere lett, palatinusszá, nádorrá választották, csak azért, hogy ezt a nagy hatalamát is a magyar népért hasznosítsa. Óriási uradalmainak minden jövedelmét a török elleni harcokra és a magyar nép javára fordította. Rendkívül művelt és okos ember volt. Budán, Grazban, Bécsben, Paduában, Bolognában és Nápolyban tanult. Eredeti levelei szerint, melyek az Országos Levéltárban vannak, 5-6 évet töltött külföldön. Ezalatt döbbent rá, hogy a magyar haza kulturális, gazdasági helyzete milyen mélységesen alacsony, a magyar nép mennyire elmaradott az olaszhoz, a némethez képest. . . És gondolatait nem rejtette véka alá. Megmondta a császárnak és megmondta valamennyi magyar főúrnak. Elhatározását tettek követték. Teljes erejével harcolt a török ellen, saját költségén szervezte és élelmezte a hadsereget, védte Észak-Dunántúlt, hol a kanizsai táborból írja leveleit, hol Bécsből keltezte, máskor Pápa alatt harcolt, majd megint Tata várának védelmét irányítja. A török előretör ugyan egyszer Bécs irányába, Sárvár falai alatt is párszor megállt, de bevenni ezt a várat nem tudta, mert a tajtékzó Rába vize körülfolyta a bástyákat. Közben Nádasdy és Enyingi Török Ferenc alaposan megerősítették a gránicot, lélegzethez jutott Nádasdy és most már a magyar nép szomorú állapotára is gondolhatott. A török viszonylag nyugton volt és berendezkedett. . . Nádasdy Tamás Sárvár várában feleségével együtt megkezdte a magyar művelődés fejlesztését, „kisoskolát" szervezett, ahol betűvetést tanultak a jobbágyok és a szolga népek gyermekei, nagy oskolát tartott fenn, ahol már gimnaziális tárgyakat oktattak az idehívott professzorok, sőt akadémia felállítására is gondolt. Nyomdát alapított, ott nyomtatták hazánkban az első magyar nyelvű könyveket. Nyomda volt már hazánkban valamivel korábban is Budán és Brassóban, de ezek latinul és németül