Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)
Dr. Daday András: Vas megye első fizikusáról
dött jelenlétében megtartott vizsgálat a gyógyszertárakban kifogásolnivalót nem talált. A hosszúra nyúlt körút legfontosabb feladata a kirurgusok számbavétele és vizsgáztatása volt. Községről-községre haladva otthonukban kereste fel a nép egészségének őreit. Megállapította, hogy Szombathelyen négy, Kőszegen három, Rohonczon, Körmenden, Sárváron, Németújváron két-két, Monyorókeréken, Szentgotthárdon, Felsőőrön, Acsádon, DÖmölkön, Szécsen, Szentgyörgyön, Vasváron, Jánosházán pedig egy-egy kirurgus működött. Számuk tehát összesen 24. Túlnyomó részük idegen származású osztrák, bajor, német, kik hosszabb ideig katonai ezredekben szolgált idősebb egyének, Bécsben szerezték diplomájukat, s nálunk már évtizedek óta szolgáltak. Egy részüket még néhai Komáromi Péter kőszegi fizikus vizsgáztatta le. Ehrlinger úgy nyilatkozik róluk, hogy: méltóknak ítéltük őket, hogy tanúit mesterségüket és foglalkozásukat minden akadálytól mentesen a mi nemes vármegyénkben folytathassák. De azzal az előrebocsátott figyelmeztetéssel, hogy jusson eszükbe a felebaráti szeretet mindenkor és arra törekedjenek, hogy mindig tiszta legyen a lelkiismeretük. Egyedül a Ncmetújváron működő két bajor származású kirurgus tudása bizonyult hiányosnak. Ezeket arra inti, hogyha veszélyes beteg kerül a kezük alá s nincs közelben orvos, kérjék ki a rohonczi, vagy kőszegi kirurgusok tanácsát s a nagyobb operációknál hallgassák meg javaslatukat. Mint helyi vonatkozást említem meg, hogy itt Sárváron Flicht Mihály János osztrák nemzetiségű, bécsi születésű egyén volt a kirurgus, a másik Bárán András győri születésű magyar. Vizsgázott bábát az egész megyében egyetlenegyet talált Rohonczon. Ez Jeiserné Katalin asszony volt. Megjegyzi azonban, hogy csaknem minden faluban vannak asszonyok, kik a szülő nőknek segítségére sietnek. A megyének közpénzből fizetett patikusa, kirurgusa és bábája nem volt. A betegektől és szülő nőktől kapott pénzből és élelmiszerből éltek. Egyetlen felettesük Ehrlinger, ki már 1768-ban 12 pontban állítja össze részükre instrukcióit. Ezekben aláhúzottan hangsúlyozza, hogy mindnyájan az ő alárendeltjei, kik az ő ren-