Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Palla Ákos: Sibilla unguentaria a legújabb kutatás megvilágításában

S IB ILL A UNGUENTARIA A LEGÚJABB KUTATÁS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN PALLA ÁKOS (Budapest) 1785-ben Weszprémi István egy egészségügyi vonatkozású római emlék feltalálásáról ad hírt.

1 A lelet Septimius Severus uralkodása alatti időből származik. Ennek körülményeiről, majd magáról a bronztábla ismertetéséről és gondolatairól írt szövegének magyar fordítása a következő. „A magyarországi és erdélyi orvosok életrajzának második részéhez szolgáló kiegészítések. A 31. cikkelyben, a 143. lapnak csillaggal jelölt megjegyzésében, említést tettünk egy, a veszprémi határban talált római orvosi feliratról s ehhez most egy ugyanazon tartalmú másikat csatolunk ide ugyanabból a megyéből, nevezetesen Tapolcafő községből, ahol gyönyörű tiszta források fakadnak. Ez a múlt évben 1778ban magával az írást tartalmazó bronztáblával együtt hozzánk juttatott felirat következőképpen szól: SIBILLA VNGVENTARIA LIBERTA SEPT. SEVERI IMPE. VENDIT CROCOMAGMA IN, V, P RHISPIA. Ennek a mellékelt ábrán híven vázolt méretű bronztáblácskának szövegében megmagyarázni szeretném Damocrates

2 sáfránykenőcsét, melyet Viecker János Jakabnak Bázelben 1588-ban megjelent folio méretű Határozott esetekre szóló gyógyszerkönyvében a II. kötetnek a pasztillákról szóló 40. fejezetében így találunk leírva a 419. lapon: végy 3 c. sáfrányt, 3 XXX keményítőt és arab gummit (egyenként), 31 piros rózsa myrrhát, borból q. Készíts belőle 5 pasztillát. Galenus. Árulták pedig ezt a kenőcsöt 4* 51