Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: Az Isis-tisztelet szerepe az óegyiptomiak mágikus gyógyászatában

rodalmi főisten és a természeti istenek vonásainak egybeolvadásában követhető (példaként ezúttal csupán Ré-Harachis, AtumRé, vagy a későbbi Amun-Ré alakjait említjük). Ezáltal voltaképpen nem keletkeztek új istenalakok, de nem is a különböző istentulajdonságok kiegyenlítése volt a cél, hanem az az ősi egyiptomi theológiai elgondolás jutott érvényre, hogy az egy megjelenhetne többalakúban is. Kétségtelen azonban, hogy az istenalakok változását Egyiptom mindenkori politikai helyzete befolyásolta (Morenz). A thébai fejedelmek uralomrajutásakor (XVIII. dynastia) az egykori thébai városisten, Amun nyerte el a birodalmi főisten szerepét. Az Osiris-gyilkos Seth csak az asszír, illetve perzsa uralom után (Seth a külföld istene) veszítette el véglegesen egykori jóságos istenvonásainak utolsó attribútumait és vált a gonosz megszemélyesítőjévé (Kees). Seth valaha a Rameszszidák háziisteneként szerepelt, sőt a Harris-féle mágikus papyrus, valamint az Apophys-könyv még olyan kedvező beállításban tünteti fel Sethet, hogy az Apophys-zivatarkígyó dühös támadásával szemben megvédelmezte a Nap bárkáját és ezért „Ré szeretett fia" jelzővel említi nevét (Grapow). A görög időszakban Alexandria görög lakói egyesítették az egyiptomi és a görög istenek alakjait. Ilyen módon keletkezett, Manetho egyiptomi pap közvetítésével, a thaumaturgiás gyógyításokban később olyan jelentős szerephez jutott Sarapis (Asar-Hapi: a halálban Osirisszel egyesült Apis-bika, amely egybeolvadt a görögök Hades-istenképzetével). Kees jogosan hívja fel arra a figyelmet, hogy amíg Alexandriában, majd a római világbirodalomban Sarapis tisztelete terjedt el, addig Egyiptomban Ptah-isten szent állatával, az Apis-bikával kapcsolatos ősi kultikus szokások változatlanul maradtak. Az egyiptomiak konzervatívan megőrizték hagyományaikat. Az i. u. II. századból a deltavidékből származó egyik egyiptomi múmián Ncmcskéri J. és általam talált orrprothesis újabb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy amikor a tulajdonképpeni ősi egyiptomi vallás már csaknem megszűnőben volt, még akkor is előtérbe jutott az a szemlélet, hogy a test, a Ka- és Ba-lélek hármas egységet képez. Említettük már, hogy az Isis-kultusz római formájában sok te-