Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

Hogy a sorsdöntő lépést mi előzte meg és mi váltotta ki Orlay lelkében, erre vonatkozólag döntő bizonyítékokkal nem rendelkezünk. Lehet, hogy a pétervári utat egy bécsi vargabetű előzte meg, ahol az oroszul tudó ifjú felkelthette az orosz követség érdeklődését. Egyáltalán nincsen kizárva, hogy a bécsi titkosrendőrség jelentése — melyre később még visszatérünk — tartalmazta az igazságot.

19 Annyi bizonyos, hogy ha a jószerencse, vagy egy hathatós pártfogó szerény vidéki katedrához juttatja Orlayt, akkor sorsa nyilván egészen másképpen alakul és valószínűleg beleilleszkedik a hazai pedagóguspálya adottságaiba. He ha kezünkbe vesszük egyik első híradását,

20 melyet Tertina Mihályhoz írt, aligha adhatunk hitelt annak, hogy egyedül mellőztete^se, sértődöttsége vezette volna el a kivándorlás gondolatához és megvalósításához. E latin nyelvű, itt fordításban közölt levél •— annak minden, a korai őshazakutatókat jellemző naivitása mellett — azért jelentős, mert ebből tudjuk némileg rekonstruálni első nagyszabású utazását, valamint útrakelésének célját, vagy legalább is egyik célját. ,,— Bűn az, ha valaki nem igyekszik hazájának múltját feltárni, jóllehet megtehetné. . . . Én magam is, amikor 1891-ben a Baltitengeren át Pétervárott kötöttem ki, úgy találtam, hogy itt módom nyilih a magyarokkal rokon népeket tanulmányozni. így jártam be a lappok földjét, Finnországot, a Kaukázus és az Ural hegyvidékeit és mindenütt a saját szememmel láttam a régi magyarság nyomait. Azon a vidéken, amely a Don, a Kaukázus-hegység és a Káspi-tcngcr között terül el, megtekintettem a Magyar nevű város romjait, amelyet ma is ugyanígy neveznek ; megszemléltem a Török nevű folyót és más helyeket, mint Mozdok-ot, Iitis-t és Kő-bányát, melyet az oroszok mai napság is Kubany-nak neveznek. Ebben az oroszoktól Kubanynak nevezett városban igen nevezetes bányák vannak, ezért méltán adták e helynek a magyar Kőbánya nevet. Ami az Urai-begyeket illeti, azok is a magyaroknak köszönhetik elnevezésüket. A körülöttük elterülő síkságnak ugyanis a folyóval egyetemben Urala, azaz UrAllya a neve, akár csak Magyarországon : PTegy-Allya. Maguk az oroszok ezeket a hegyeket Jahorszkija vagy Uhorszkija Hori-nak nevezik, vagyis Magyar Hegyeknek, amint ez térképeiken is világosan olvasható. A kárpátoroszok, akik Magyarországon a Kárpátokat lakják, a magyarokat Uhri-nak nevezik, ami megdönthetetlenül