Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

DR. ORLAY JÁNOS (1770—1829) írta: dr. TARDY LAJOS (Budapest) H a a XVIII. század közepétől az 1830-as évekig Oroszország felé irányuló magyar orvoskiáramlást

1 időszakokra kívánjuk bontani, úgy azt három hullámra oszthatjuk.

2 Az első hullámot, mely Katalin cárnő alatt érkezett Oroszországba, Gyöngyössy Pál, Paeken Keresztély és Keresztury Ferenc neve fémjelzi ; a harmadik csoport orvosai főleg I. Miklós idején vándoroltak ki : legérdekesebbek közöttük Márkus Sándor, Molnár János és Oesterreicher Lipót voltak. E két csoport között foglalnak helyet, Pál és I. Sándor korszakában, az orosz orvosképzés felvirágzása idején Oroszországba érkezett magyar orvosok, akiknek névsorából Bárányi László, Koritáry György és elsősorban Orlay János — orosz nevén Ivan Szemjonovics Orlaj — emelkedik ki. Orlay János — bár tevékenysége kiterjedt a régészetre, nyelvészetre, nevelésügyre, őshazakutatásra, növénytanra és ásványtanra — elsősorban mégis hírneves orvos volt. Irodalmilag is főleg orvosi területen működött, így mindenképpen indokolt, ha első részletesebb magyar életrajzi vázlata ezeken a hasábokon lát napvilágot. 1770-ben született, az Ungvártól nem messze fekvő Palágy községben,

3 elszegényedett régi nemes családból.

4 Atyja, Orlay Simon katonatiszt volt, édesanyja neve Beleznay Katalin

5

; róluk közelebbi személyi adalékokkal nem rendelkezünk. Bár Palágy a túlnyomó többségében oroszok és szlovákok-lakta Ung megyében ritkaságszámba menő színmagyar falvak sorába tartozott,

6 a szülőfalut körülvevő orosz lakosság, valamint