Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. RAFFY ÁDÁM: Vesalius és kora

Ez azonban egyáltalában nem igaz. Minden inkvizíciós szörnyűség ellenére objektíven meg kell állapítani, hogy a salamancai egyetem Vesalius, s ezzel a tudomány oldalára állott. Nem lenne érdekesség nélkül való ismertetni azt a környezetet sem, amelyben ezután Vesalius élt. V. Károly és II. Fülöp spanyol udvara az európai történelem legizgalmasabb gócpontjai társadalomtudományi, politikai, művészeti és lélektani szempontból egyaránt. De minket elsősorban orvostörténeti adatok érdekelnek. Szorítkozzunk tehát csupán ilyenekre, s ezek közül is egyetlen jellemzőre. Károly császár minden tudományban, így az orvostudományban is elsőnek képzelte magát, amint ez hatalmi önkényben ágáló egyéneknél a történelem folyamán már nem egyszer megesett. Felsorolom híres gyógyszertárának, amit maga állított össze, legnevezetesebb remédiumait : Drágakövek arany foglalatban a vérzés csillapítására ; két karkötő és két gyűrű aranyból és csontból aranyér ellen ; egy nagy kék színű kő, nyeles foglalatban, a köszvény megelőzésére ; kilenc darab angol gyűrű görcsök ellen ; egy bölcsek köve ; számos keletről származó bezoárkő különböző nyavalyák ellen stb., stb. Az objektív gondolkodás példaképének, a kutatás és bizonyítás fanatikusának, Vesaliusnak, e patika jellemezte szellemi atmoszférában kellett dolgoznia. Még ír egy tanulmányt a kínagyökérről, amikor Regensburgban, Estei Ferenc herceghez hívják konzíliumba, de aztán a Fabrica tankönyvvé való átszerkesztésén kívül nincs jelentősebb tudományos dolgozata. De nem is igen ér rá, mert a folytonos háborúk során harctérről harctérre kísérte Károlyt. Arra sincs ideje, hogy minden támadásra válaszoljon, ami anatómiája miatt éri. Erre valóban a legjobb válasz volt a Fabrica második kiadásának megjelentetése 1555-ben. Amikor aztán 150l-ben megjelenik Ambroise Parétől az Anatomie universelle du corps humain, amely teljesen Vesaliusra támaszkodik, a vesaliusi tanok győzelme végleges lesz. 50 éves Vesalius, amikor zarándokúira a Szentföldre indul. Hogy erre mi vezette, mi kényszerít ette, még ma sem világos. Ugy tűnik, hogy az udvari intrikák, kollegiális támadások, de talán kíváncsiság is szerepet játszott ez útrakelésben. Útközben éri a halál ; állítólag pestis vetett véget életének, ós Zante görög szigeten partra tették holttestét. Itt találta meg egy ötvös, aki ki-