Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. RAFFY ÁDÁM: Vesalius és kora

kat. E nyomás alatt, a sub pondere ereseit törvénye szerint született a renesszánsz. Először csak tapogatódzva jelentkezett az irodalomban, a lovagi szerelmi romantika formájában. Aztán az építészetben, a játékos és találékony, a szabadságra törő és sóvárgó emberi szellem ég felé igyekvő, tisztaságot és levegőt kereső lendületében, a gótikában. Amíg a középkor előkészület egy másvilágra, tehát a menynyekbe telepített élet, földi valóságok és egyéniség semmibevevése, árnyékvilág-filozófia, a lélek tirannikus szupremációja a halandó és rothadó test fölött, a spirituális rajongás elsőbbségéé s a testi gyönyörök pokolra vetése — addig a renesszánsz a föld felé fordul és az élet lüktetése melegíti át. Es mintha a középkor csupán ébredéskor semmivé váló lidérc lett volna, a szellem nagyot nyújtózkodik és arcát a fény felé fordítja. Az alexandriai görög lélek a maga teljes töretlenségében, egész egységében, hiánytalan mivoltában ragyog fel. A földi dolgok fölébe hajoló ember először magát a földet fedezi fel. Elindul Kolumbusz, Diaz, Frobisher, Drake, Maghellan, Raleigh, s egyszerre kitágul a világ, s oszlik a sötétség. De a föld felfedezésével együttjár a természet felfedezése is. Uj benyomások, új élmények, új tapasztalatok. Valóságos új teremtés ez. Es a természettel együtt felfedeződik a szépség, az értelem haszna, a tapasztalatot értékesítő ész, a tényeknek a tekintélyek fölé helyezése, az empíria győzelme a vágyak és félelmek sarjasztotta elméletek fölött. Amíg a középkori ember fokmérője, hogy mennyire közelítette meg az egyházközösségi eszményt, addig a renesszánsz ember kiválóságának egyetlen mértéke a tehetsége. Es mivel az ember mestere lesz a művészeteknek, központjává is válik az alkotásoknak, s így a metafizikai, vagy transcedens témák emberiebbé válnak a műalkotásokban. Gondoljunk Raffaelre, Leonardóra, Michelangelóra. Az embernek a középpontba állítása szükségképpen dobta fel az emberi erő, képesség, tehetség és akarat kérdését és megszületett a szabad akaratnak, az embernek, mint etikai lénynek új meghatározása. Pico della Mirandola műve : Orazione sulla dignita dell'uomo, — az emberi méltóságról szóló értekezés új korszakot jelent. Gondoljuk meg jól : Az emberi méltóság fogalma szökken lelki és testi elnyo-