Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. HATOS GÉZA: A kjeldahlozás története

majd később a szelént egymagában is nagyon jó hatásúnak találták. Az elemi szelén helyett a szelénessav vagy ennek sói is használatosak. Kis mennyiségű nitrogénnek KjeldaM szerinti meghatározását először Müscherlich és Herz (35), továbbá Mitscherlich, Herz és Merres (36) említették. A használt készülék és munkamenet miatt az eredmények nem voltak kielégítők, amint ezt Zeller (37) kimutatta. Különben Mitscherlich és munkatársai eljárását nem lehetett mikroeljárásnak tekinteni, mert szerintük a meghatározás hibája ±0,02 mg volt, azonban Zeller szerint a hiba az említettnek sokszorosa volt. A KjeldaM szerinti nitrogénmeghatározásra szolgáló mikroeljárást Pregl Frigyes írta le 1917-ben megjelent ,,Die quantitative organische Mikroanalyse" című könyvében. A kénsavas mikrofeltárás részletes leírása után az ammónia átdesztillálására szolgáló készülékét ismerteti. Pregl az ammónia átdesztillálására vízgőzt használt, a vízgőzáram a ferdére állított desztilláló lombikon történő áthaladása után cseppfogó gömbön, majd ezután kb. 45°-ra fölfelé álló csövön keresztül jutott a hűtőcsőbe, így fix alkáli nem került a desztillátumba. Pregl hosszabb nyakú kis gömblembikot használt desztilláló edénynek, ez köszörülettel volt a gőzvezetéket tartó dugófejjel összekötve, ezért a köszörületes összeköttetésre különös figyelmet kellett fordítani. Pregl az ammóniát 1/70 n sósavba desztillálta, a sav fölöslegét 1/70 n nátrium hielroxiddal titrálta, indikátornak metilvöröst használt. A minden részletében pontos leírás alapján a nitrogénmennyiséget 2—4 /xg(y)-ig menően lehetett meghatározni. Parnas és Wagner (38)a Pregl-íéle desztilláló lombik formáját megtartották, de a desztilláló lombikot a gőzvezetékes fejjel egy darabból állónak készíttették. A desztilláló lombik és a gőzfejlesztő edény közé ún. kondenzáló edényt tettek, ennek segítségével az elvégzett dcsztillálás után a desztilláló lombikot ki lehetett üríteni. Pregl említett művének 1922. évi második kiadásában az általa leírt készülék helyett a Parnas—Wagner-félét ajánlotta, ez a készülék gyorsan elterjedt, s ma is széltében használatos. Parnas (39) fölöslegesnek tartja a desztilláló lombiknak még külön, Bunsen-égővel való melegítését, amint ezt Pregl tette, valamint a