Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

,,1770-ben Bereg megyében született". V. D. Popovics a „Molodaja Rusz"-ban megjelent cikksorozatában (1928. évi 1. sz., 7. old.) 1771-re teszi születési évét, születési helyét/ meg sem említi. Gennadij szerint (Szpravocsnij szlovar o russzkih piszatyeljah stb.) Moldvában született magyar nemes szülőktől. Zmejev szerint (Rûsszkie vracsipiszatyeli, 42. old.) 1771-ben született, Pluszt városában, mint Oláhországban szolgáló osztrák katona fia. Csisztovics szerint (Panijatnyik baronetu Jakobu Vasziljevicsu Viliié, Sztpv., 1860, 13. old.) Orlay a besszarábiai határon látta meg a napvilágot. Ismét eltérő adatok a Brokgauz— Jefron lexikonban, a Russzkij Biográficseszkij Szlovár-ban (Ivan Kubaszov tollából) és Wurzbacluiál. Agárdi Ferenc (Régi magyar világjárók, II. kiad., 9. old.) Sáros megyeinek mondja. — A piarista levéltárban sikerült fellelni Orlay általam felhasznált hiteles, bár hézagos születési adatait (For. 001, No. 1. jelzet alatt), melynek kapcsán köszönetemet fejezem ki dr. Balanyi György és dr. Léh István professzoroknak. 4 Oroszországban az „Orlay de Corvo" — karvai Orlay — nevet is használta (Csisztovics id. mű 13. old.). — Nagy Iván szerint (VIII. köt. 260. old.) a karvai Orlé-család a Rákóczi-szabadságharcban szerepet vitt Orlé Miklóssal kihalt, de a 261. oldalon hozzáfűzi, hogy ,,a följebb említett Orlay-családból a Trencsin vármegyében Beczkón lakott vagy birtokolt Orlayak is ezen Orlé-családhoz tartoztak". Ugyanakkor tény az is, hogy hazai levéltári adalékainkban predikátum nélkül szerepel. 5 A nyezsin-i főgimnázium 1822. aug. 19-i konferencia-jegyzőkönyvében szereplő adatok. 6 Korabinszky, Vályi és Fényes szerint. Református és katolikus lakosság lakta. 7 Piarista levéltár, For. 001, No. 1. 8 azonkívül ekkoi már németül és közepesen románul is. 9 Id. mű (uo.). 10 Id. mű III. köt. 82. old. 11 A nyezsini főgimnázium id. jegyzőkönyvéből, mely rögzíti Orlay rövid — néhány vonatkozásban téves -— életrajzát. 11 Amikor József császár meglátogatta a lembergi egyetemet, kérdésére Fessier Ignác Aurél, akkor a keleti nyelvek professzora, Orlayt a három legjobb hallgató között jelölte meg (Dr Fessler's Rückblicke, 130. old. Leipzig, 1851. II. kiad.). 12 Piarista levéltár id. h. 13 Hám József : A nagykárolyi róm. kath. főgimnázium története. 1725—1895. (A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagykárolyi római katholikus főgimnázium millenniumi értesítője az 1895—1896. tanévről.) 14 A források semmi említést nem tesznek arról, hogy Orlay piaristának indult, sőt általában pravoszláv születésűnek vélik.