Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)
Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János
nekem váratlanul kijutott megtisztclés a legnagyobb örömmel töltött el engem. Többízben is kerestelek Téged, bogy személyesen fejezzem ki köszönetemet azért a különleges jóságodért és kedvességedért, amellyel engem távollétemben kitüntettél, minthogy azonban távol voltál (amit felettébb fájlalok), nem tudtam tiszteletemet tenni. Engedd meg tehát, kiváló férfiú, aki oly nagymértékben szíves és előzékeny voltál irányomban, hogy elvonjalak magasztosabb teendőidtől és kifejezzem Neked lelkem legmélyebb háláját. Herculesre mondom, serényen arra fogok törekedni, hogy semmit se mulasszak el abból, ami csak elvárható a Hozzád olyannyira ragaszkodó embertől, sőt ha a halál után is van valami érzés, még hamvaimban is parázslani fog az Irántad érzett hálás emlékezés. Ég áldjon, kiváló férfiú és tartsd fenn továbbra is jóindulatodat irányomban. A csehországi Eger-ben, 1806. augusztus idusán. Szeptember elsején innen Drezdába utazunk. Ha tehát az irántam tanúsított hajlandóságodnál fogva levelet szándékoznál nekem írni, amivel nagy jótéteményt gyakorolnál velem, javaslom, hogy e leveledet a következő címre küldöd el : A Jean Orlay, Conseil, de cour de S. M. I. de toute la Russie a Dresde poste restante." 65 » E levélből — melynek megválaszolását nem ismerjük — annyi mindenesetre kitűnik, hogy Goethe és Orlay között régebbi keletű ismeretség állt fenn és a személyes látogatás ténye különös nagyrabecsülésre utal. Goethe és Orlay tudóskapcsolatainak felfejtése e kereteket meghaladja és a részletes Orlay-biográfiára vár. 1807-ben Orlay odaajándékozza a Pedagógiai Főiskolának — mely ekkor Balugyánszky vezetése alatt állt — gazdag ornitológiai gyűjteményét, amiért az uralkoeló brilliánsgyűrűvel tünteti ki. 66 Hogy a kivándorlása óta eltelt esztendők nem koptatták meg hazája iránti ragaszkodását, azt mindennél beszédesebben bizonyítja Tertina Mihálynak Miller Jakab Ferdinándhoz írt 1807 április 24-i levele, mely többek között a következőket tartalmazza : „Meg kell emlékeznem új munkádról, a Versuch patriotischer Vorschläge zur Aufnahme der ungarischen Sprache című értekezésedről. . .
