Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)
Dr. VARANNAI GYULA: Magyar orvosok emlékérmei
mind orvostörténeti szempontból rendkívül érdekes terv zátonyra jutott. De ezután sem múlott el esztendő, hogy legalább néhány orvost ne örökített volna meg. Egy-egy jubileum alkalmul szolgált egy-egy újabb orvosérem megjelenésére. Faludi Géza orvosnumizmatikus, Wenhardt János kórházigazgató, Manninger Vilmos sebésztanár, Török Lajos dermatológus, Preisz Hugó bakterológus, Blaskovics László szemészprofesszor, az utóbbi években Pommersheim sebész- és Horay szemésztanárok érmei és legutóbb az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet tbc szakosztályának Korányi Frigyes jutalomérme, hogy csak a legkiválóbbakat említsem, a legszebb orvosérmék közé tartoznak. Nemcsak karakterisztikus arcképeikkel, hanem hátlapjaiknak kiapadhatatlan fantáziára valló kompozícióival tűnnek ki, amelyek az örök orvosi hivatást a tiszta humánum szemszögéből klasszikus szimbolikával fejezik ki. Reményi művészi tapasztalatait mint az Iparművészeti Főiskola tanára tanítványaira is átplántálta. Legjelesebb tanítványa Madarassy Walter első munkáit, így Hedri Endre sebészprofesszor plakettjét, majd az Erdélyi Múzeum Egylet számára 1944-ben készített Hogy es Endre érmét még mesterére jellemző klasszikus stílusban fogalmazta, már Batizfalvy János szegedi nőgyógyász professzor érmén egyéni utakon jár. A portré inkább rajzos, nívóból alig kiemelkedő technikával készült, igen kifejező, éles megfigyelőképességre vall. Hátlapja meg egy többalakos fantombemutató előadást mutat, nagyvonalú, de realisztikus felfogásban tökéletes térbeosztással. Vele szemben Csúcs Ferenc, a tömör, nem részletező, néhol kelleténél erősebb dimenziójú arcképeivel, egyéni dekoratív betűivel tűnik ki. Több orvosnagyságunkat örökítette meg jubileumuk alkalmából, pótolva az illetékesek mulasztását. így Fodor Józsefet, a nagy higiénikust 1944-ben, Hogy es Endrét, a nagy patológust 1947-ben születésének 100. évfordulója alkalmából, majd Schöpf-Mérei Ágostot, az első magyar gyermekgyógyász professzort születése 150. évfordulóján mintázta meg. De nem feledkezett meg Kossuth országos főorvosáról, Bugát Pálról sem a szabadságharc 100. évfordulóján.
