Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

életrajzában, amely az Országos Orvostörténeti Könyvtár tulajdona, ezt írta. „1839-ben megyém saját költségén az akkor a hír tetőpontján álló Graefenbergbe küldött a hidegvizzeli gyógymód tanulmányozása végett — Prisznicz igen egyszerű ember volt, de gyógymódjában teljesen otthonos és fáradhatatlan; ámde szerfelett sokat kívánt a víztől, mert már elfogult volt panaceának tartotta azt és használta ennél fogva ott is, ahol szemlátomást ellen javalva volt, szinte gyárilag: ez sokat ártott hírnevének és gyógyintézetének, mely ezen évben látogatottabb volt, midőn csak az ő asztalánál étkezők száma 400 volt. Itt ismerkedtem meg közelebbről hazánk nagy fiával, báró Wesselényi Miklóssal, ki akkor még államfogoly titkos felügyelet alatt szemei gyengesége miatt itt használta a hideg vizet. Közelebbi ismeretségünk után néhány növénytani kirándulásokat tevénk a Szudétokra, az akkoron Pesten nagy hírben álló egyházi szónok Páter Albach társaságában. Ezen kirándulások a magyarországi flórával való egybehozás és a geográfia, botanika, ügybevétele miatt igen értékesek, sőt cryptogániák osztályát tekintve eredményesek is voltak." Az ilyen és hasonló túlzó mozgalmaknak utolsó hazai fellobbanása a múlt század közepén indult el, ez volt a Kneipp Sebestyén-féle vízkúrázás. Ez azonban a magyar nép körében alig hagyott nyomokat, inkább a főúri és a papi osztály kultiválták. Pár évtizedes szünet után hazánkban is megindult a tudományos hydrotherapia. Pete Zsigmond docens (1863), majd Sontagh Miklós, később Kétly, Bókai János és Bókai Árpád voltak az úttörők, ezzel együtt a házi gyógyfürdők, a füstölés és gőzölés véglegesen a gyógyító-empirikus szokások közé kerültek, vagy csak a még mindig fel-felbukkanó babonáskodás eszközei. IRODALOM Bartha Károly: Magyar néphagyományok. Beth Karl: Religion und Magie bei der Naturvölkern, 1914. Ipolyi: Magyar Mythologia. Iványi Béla dr.: Képek Körmend múltjából, 1943. Körmend.