Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN: Kováts Mihály orvos, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője (1762—1851)

A kémiában tehát a lényeges kérdésekben olyan álláspontot foglalt el, amely korszerűnek, sőt bizonyos mértékben előremutatónak is tartható. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben nem tudott kora fölé emelkedni. így van ez az életerő kérdésével is. Szerinte „sok törvények, melyek az érízországban igazak, az élő testben nem igazak, azomban vannak olyan munkák, az egészséges és beteges testben, amelyeket a fisikából és chémiából ki-nem-magyairázni/' A biológiában az Önnemzés elméletét elveti ugyan, azonban helyette olyan felfogást vall, hogy a magasabbrendű élőkből annak elpusztulásakor származnak fokozatosan az alacsonvabbrendű élőlények „életereje" rabságban van, s ..mikor a' fő életerő elenyészik, akkor a' kis életerők kiszabadulnak a' fogságból és uralkodnak, de egymás utáni rendel, t. i. először a' legerősebb, és azután a' gyengébbek ülnek a' királyi székbe. Mikor pedig a' kis életerők is egymás után mind kihalnak, a'kor szabadul meg az értzi matéria minden életerőtől". A magyarországi irodalomban ilyen elmélettel nem találkoztam, de nem ismerem azt a külföldi mintát sem, melynek alapján, vagy amelynek átalakításával ezt az elméletét megalkotta. Ásványtanával, amely 1822-ben jelent meg, Lexicon mineralogicum enneaglottum címen világhírt szerzett, nem tárgyalt elméleti vonatkozásokat. Rendkívüli szorgalommal összegyűjtötte mindazt, amit előtte leírtak, s igyekezett abban rendet teremteni. Abból, amit a bonni akadémia e műről írt, hogy „Ez által a' Tudomány úgy tökélletesíttetett, hogy nála nélkül ezután senki a Mineralógiai Tudományról írni nem bátorkodhatik", láthatjuk, hogy ásványtani műve korszerűség tekintetében világviszonylatban is jó volt, még ha a későbbiekben nem is bizonyult időállónak. „Minthogy pedig tudományt írni, a' tudományban előforduló tárgyak neveik nélkül lehetetlen", széleskörű természettudományi írói működése alatt rengetegszer kellett megbirkóznia azzal a feladattal, hogy kikeresse régebbi írók művei-