Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN: Kováts Mihály orvos, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője (1762—1851)

tói van, nem a természettől." Erről könyvet is akart írni, de hosszúra nyúlt életében minden tervét megvalósítani mégsem volt ereje. Helyesen látta az alföld mocsarainak egészségtelen voltát is. Szinte klasszikusan fogalmazza ezt meg: „Az egész világon betstelen ez a' szép föld veszedelmes voltáról... ez az egész (különben termékenységére nézve Kánahán, gyönyörűségére nézve pedig Paraditsom). Tartomány teli van mindenféle álló, rothadt vizekkei és rothadt tavakkal." A meglátott bajok orvoslására az egészséges életre való nevelés segítésére kikereste a külföldi orvosok leghasználhatóbb műveit és azokat magyar fordításban adta közkézre. Először, 1798-ban Hufelandnak, a kiváló német orvosnak „Az emberi élet meghosszabbításának mestersége" című könyvét jelentette meg. Kováts jó ítélőképességét dicséri, hogy a gazdag német orvosi irodalomból éppen azt a művet választotta, amely ebből a korból a leginkább időállónak bizonyult. Ez volt az a mű, amely később Makrobiotika címmel hazájában rengeteg kiadást ért el, még száz évvel az első kiadás megjelenése után is hatásos maradt. Alig van a világon olyan nyelv, amelyre ezt le nem fordították volna. Kováts sok más nemzetet megelőzött abban, hogy hazája nyelvén szólaltatta meg ezt a kiváló munkát. Háromszor is lefordította Hufeland könyvét, s ragaszkodott ahhoz, hogy az újabb kiadások mindig a legújabb német kiadás nyomán készüljenek. .,A' gyenge élet meg-hosszabbításának és a' gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának a' mestersége" címen 1802-ben Struve Keresztély a maga korában ugyancsak kiváló könyvét fordította le. Ehhez is, éppen úgy, mint a „Magyar Hufeland"-hoz is, Kováts nagyon sok egyéni jegyzetet írt. Jellemzőként felsorolom, mivel toldotta meg Kováts Struve könyvének fordítását: „a tehénkilisekről való tanítás" (vagyis himlőoltás), Hufelandnak az anyáknak a gyermeknevelésről szóló tanácsai, Kantnak „Az Elme ereje által a' Nyavalyáknak Ellenállhatásáról" szóló tantíása, a galvánozás és Erasmus Darwin tanai. A betoldások sokfélesége igen érdekesen világítja meg széleskörű érdeklődését, korszerű ismereteit. Ezt a lehetőséget is megragadta ugyanis, hogy minél többet nyújtson a természettudományok leg-