Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN: Kováts Mihály orvos, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője (1762—1851)

Hogy ennek ellenére miért kel ki mégis olyan élesen a materialisták ellen, arra is elég könnyű megtalálni a magyarázatot. Ö csak azt a materializmust ismerte, amely lényegileg az ókori természettudományi ismeretekre támaszkodott, s ez nyilvánvalóan nem elégíthette ki a XIX. század természettudósát. A francia felvilágosulás materializmusával már nem került kapcsolatba, vagy pedig csak idősebb korában, amikor már nem írt olyan műveket, amelyből világnézetének fejlődését, változását lemérhetnénk. Kováts Mihálynak azonban így is rengeteget köszönhet a természettudományi gondolkodásmód hazai fejlődése. Önkéntelenül rávilágított mindig a tudomány idealista elhajlásaira és fáradhatatlanul küzdött ellenük. Úgy hiszem, megérdemli ez a probléma azt, hogy a következőkben néhány ténnyel támasszam alá állításomat. Már az előbbiekben utaltam arra, hogy kérlelhetetlen harcot folytatott kora orvosi divatjai közül azokkal szemben, amelyekben a természettudománnyal ellentétes tanokat fedezett fel. Ráillik igazán, amit ő írt dicséretként egy külföldi orvosról: „Ö a' ragadó előítélet záporának ellent álla." Ő volt az első, aki magyar nyelven fellépett a XIX. század elején egyre jobban terjedő orvosi divat ellen, az állati mágnesességnek, Mesmer tanainak terjedése ellen. Mesmer, mint írja, azt állította, hogy „annak a' magnesi folyó materiának, a'mely az egész világon széjjel van oszolva, igen különös ereje van az emberek betegségeinek meg-gyógyításában." Már külföldi tanulmányai alatt találkozott sok mesmerista orvoséval. Amikor hazajött, szemére vetették, miért nem hozta magával ezt a tant. Már első könyvében (1798-ban) azt írja azonban, hogy ez a tan „hijjába valóság". Pár év múlva (1818), amikor azt tapasztalta, hogy minden tiltó rendszabályok ellenére hazánkban is kezd terjedni a mesmerizmus, a harcnak egy igen különleges módját választotta. Kétkötetes könyvet adott ki az Állati mágnesesség mérőserpenyüje címen. Azt írja „Azért nevezem ezt a' munkát Állati mágnesesség mérőserpenyüjének, mert ezen mérem meg az állati mágnesesség igazságát vagy igazságtalanságát". A két kö-