Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

Mosó leannak is ad den 1". A rendelet dátuma 1636. ápr. 7. (Csepreg város monographiája, Farkas Sándor, Csepreg, 1886.) A hidegvízzel való gyógyítást is több helyen látjuk már a kéziratos empirikus könyvekben felbukkanni, nemcsak borogatások, hanem lemosások alakjában is. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a XVI, XVII. és XVIII. századokban a hidegvíz alkalmazását nem látjuk oly gyakran és sűrűn, mint később a XIX. század elejétől fogva. Nádasdy Katalin írja özv. Nádasdy Tamásnénak 1569-ben, hogy ő neki a hidegvizes borogatás nem használt, hanem ,,az köszvényrül kegyelmednek azt írhatom, hogy Pető Benedek volt nálam, azt mondván, hogy ü neki soha egyéb nem használ, hanem az belénd füvet szedeti pünkösd előtt és apróra szaggatják és így fazékba rakja, leköti és issza lassan, mikor rá jü az köszvény ..." — De ha ez sem használ, akkor „szegfűszeges feredőt" tanácsol." (O. L. Nádasdy levelek.) Majdnem valamennyi fürdőleírásban olvashatunk ilyen és hasonló „aromás fürdőkről", amelyeket a feredősök mind jól ismertek. Batthyány Ferenc 1570-ben (Körmendi levéltár, Missilis.) egy hozzáfordulónak azt írja, hogy a veszettségre gyanús betegek fagyaibogarat egyenek és folyóvízben fürödjenek. Nádasdy Tamás levelezéséből tudjuk (XVI. század közepe), hogy a hidegvízzel való leöntést igen hasznosnak találta. A főúri családok sokszor fürdősasszonyokat alkalmaztak, akik nem voltak fürdősmesterek, csupán jól betanult fürdőkezelők. A körmendi Batthyány levéltár adataiból látjuk, hogy 1649-ben megállapítja a fürdősasszonynak járó természetbeni és pénzdíjat. Nádasdy Tamás háziorvosa, Szegedi Kőrös Gáspár, aki tudomásunk szerint egyik legelső magyar orvosdoktor volt (Páduában végzett) Sárváron meghonosította a gyógynövénytermesztést. Szegedi Kőrös Gáspár leveleiből, amelyeket magyarul és latinul írt gazdájának Sárvárról Bécsbe, vagy a török elleni hadjáratok alatt a táborba, utóbb Pozsonyból is, valamint a nádor és feleségének magyar levelezéséből (a nádorné nem tudott latinul), és sok más főúri családdal váltott levelekből, kéziratokból láthatjuk, hogy milyen gyakran tanácsoltak egymásnak aromás és egyéb gyógyító házi fürdőket. u