Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

nevelése iránt, s tapasztalatait a németországi hülyenevelő intézetek igazgatóival folytatott levelezése révén gazdagította. Később állami támogatással meglátogatta a németországi, hollandiai, oroszországi, csehországi hülyék intézeteit. Ez a férfi vette át Rákospalotán 1875-ben megnyílt hülyék intézetének vezetését. Az intézet két év múlva megszűnt, de folytatólag ugyanazon házban létesítette Frim az ,,Első Magyar Hülye Nevelő és Ápoló Intézet"-et. 1877-ben az intézet Pesten folytatta működését három éven keresztül. Ekkor a magánjellegű intézet már kormánytámogatásban részesül. 1886-ban ismét fokozódott a kretinizmus iránti érdeklődés. Ekkor az idióták gyógykezelésének megállapítása céljából, a német szakemberek Grácban értekezletet hívtak össze. Ez alkalommal a csallóközi kretinek tanulmányozását is tervbe vették. Belügyminisztériumunk erre az alkalomra magyar és német nyelven kiadta dr. Lendvay Benő pozsonyvármegyei főorvos több év óta gyűjtött tapasztalatait, s azokat tájékozódás céljából a német szakemberekhez idejében eljuttatta. Sajnos az értekezletet Grác mellőzésével, a Rajna melletti Frankfurtban tartották meg és így a csallóközi tanulmányút elmaradt. Lendvay tanulmányában alapos munkát végzett. Összeállította a Csallóköz föld, víz és földtani viszonyait, s vizsgálat tárgyává tette a növényzetet, az általános egészségügyi viszonyokat, megállapította a kretinek számát, a betegség formáit, káros következményeit, a gyanítható okokat, s az elhárításra vonatkozó intézkedéseket. Ebből a rövid felsorolásból láthatjuk, hogy tájbetegségnek fogta fel a kretinizmust, s okát a tájviszonyokban kereste. A vizsgált terület 123 községében és egy városában lakó 62 796 egyén közül 832-t talált kretinnek. Igy minden 75-ik ember kretin. Megállapította, hogy a lakosság teljesen elszigetelve, csak a szigeten belül változtat helyet, s egymás között házasodik. Ö is megállapította, hogy a betegségnek különböző formái és féleségei vannak, de mindeniknek közös jellemzője az értelem kisebb-nagyobb elhomályosodása. Vannak, akik taníthatók, de legnagyobb részük az értelem legnagyobb hiányát