Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

tesek maradjanak. Nem vitatható, hogy a testi fogyatékosság örökölhető, de viszont, hogy az egészséges szülőknek mi okból lesz kretin gyermeke, talány marad. Végeredményben a praedisponáló okokat a kipárolgásban. az atmoszférában, helyi adottságban, a vízben, az előidéző okokat a rossz táplálkozásban, tisztátalanságban, célszerűtlen ruházatban, s végül a helytelen nevelésben keresi. A bizottság többszöri tárgyalás után azt kérte a Helytartó Tanácstól, hogy ne csak Máramaros v. m. fizikusaitól, sebészeitől, plébánosaitól kérjen jelentést, hanem a többi érdekelt vármegyétől is. De nem szabad ennyivel megelégedni. Be kell szerezni az adatokat Tirolból, Stájerországból és Krajnából is. Ha mindezek egybevetése után sem sikerül véleményt alkotni, akkor menjen a bizottság e helyszínre. A vármegyéknek küldött körirat kimerített minden kérdést, amire mai ismereteink hijján gondolni lehetett. Szó van abban a táj mineműségéről, a vidék fekvéséről, a szelek járásáról, a hőmérséklet változásáról, az évszakok mikéntjéről, a termékek fajtáiról, s mindarról, amit Lenhossék beadványából megismertünk. A köriratok sorsa rejtve marad előttünk. Mindössze két válasz jelentést sikerült kikutatni, de sajnos ezek sem visznek közelebb a kérdés megoldásához. Az egyikben Marsovszki József, Pozsony v. m. főorvosa arra hivatkozik, hogy hónapokra terjedő, évszakonkénti vizsgálatokat kellene végeznie, hogy a betegség lényegét megismerje. Boncolásokra is szükség van, viszont néha évek telnek el, míg egy kretin meghal. A nyári idő egyébként sem alkalmas, mert a kretineket ilyenkor kacsák, sertések őrzésére, a mezőkre küldik. Annyit mindenesetre megállapít, hogy a betegek száma nem oly nagy, mint amilyennek a Helytartó Tanács gondolja. A másik jelentésben Lepinyi György Selmecbánya orvosa azt a meglepő választ adja, hogy 1816-ban a városban egyetlen kretin sincs. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a Helytartó Tanács rendelkezett-e téves adatokkal, vagy pedig az orvosok hárították el maguktól a feladat teljesítését ilyen indokkal. Tény, hogy a dicséretre méltó törekvés eredménytelenül végződött. Legalább is erre vall az a körülmény, hogy ezt követően egész