Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

zultakat és csökkent elméjűek sorsát, s az ilyen egyének jogait házasság szempontjából korlátok közé szorítja. A nép a betegséget Isten csapásának, a beteget pedig Isten teremtette, Isten adta embernek tartotta. Ez a hit megerősítést talált Paracelsusnak azzal a megdönthetetlennek vélt kijelentésével, hogy ezt a betegséget sem ásvánnyal, sem növénnyel meggyógyítani nem lehet. így az Isten akaratával szembeszállni nem csak hiábavaló, hanem bűn is. Ezért orvost nem hívtak, sok helyen a beteget elrejtették. Ilyen előzmények után került hazánk a XIX. század első éveibe, amikor a valószínűleg elszigetelt, sikertelen gyógyítási kísérletek után Máramaros v. m. fizikusa Veis Nepomuci János a Magyar Helytartó Tanácshoz fordult, s a betegség okáról és gyógykezeléséről útmutatást kért. Ez a kérés a kretinizmus ügyét hivatalos útra terelte és a leghivatottabb egyének közreműködését biztosította. Helytartótanácsunk az ivóvizet tartva a betegség főokának. 1814 októberében elrendelte, hogy Kitaibel Pál, a pesti egyetem vegytan és növénytan professzora vizsgálja meg Máramaros v. m. vizeit és jelentse, hogy melyik alkatrész okoz a lakosság között olyan sok elmebetegséget. Kitaibel már 1796-ban végzett Máramarosban megfigyeléseket, s azt jelentette, hogy elmebetegségek a gugagolyvával és más különböző testi deformáltságokkal vannak összefüggésben. Azt is jelentette, hogy a betegség nemcsak a nevezett vármegyében, de a Csallóközben, Fogaras, Szeben stb. v. m.-ben is fellelhető, tehát nemcsak a hegyi, hanem a sík vidékek lakóit is sújtja. Kitaibel úgylátszik behatóan foglalkozott a betegség feltételezett okaival, s hivatkozik Georginák Oroszországban tett azon megfigyelésére, hogy Szibéria némely vidékén a lakosok egy része bizonyos víztől golyvát kap. más víz fogyasztásakor pedig megszabadul tőle. Szerinte a kutatók nem egyeznek meg abban, hogy a víz melyik alkatrésze okozza a bajt, s hogy az magában elégséges-e a kretinizmus kifejlődéséhez? A vizsgálók egy része a víz hidegségében, másrésze a szennyezettségben. Pallass a vasban, Hoffmann a mészben kereste az okot. Kitaibel a leghatározottabban kije-