Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

által használt szavakat, járást, mozdulatokat utánozza, másrésze az arcra, észre, fejre vonatkozik. A régi szótár-anyagon, szájhagyományon kívül, földrajzíróink is megemlékeznek a kretinekről. Orvostörténeti szempontból végtelenül nagy veszteség, hogy Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé novae historicogeographica" c. műve az író halála miatt 1749-ben félbemaradt, mert gyanítani lehet, hogy ebben a vonatkozásban is sok értékes felvilágosítással szolgált volna. Többek között Pozsony v. m.-ről azt jegyzi fel, hogy ,.a magyar lakosok, többnyire a nép köréből, golyvások és szellemileg fogyatékosak. Annyira tompultak és durva erkölcsüek hogy bojózoknak mondanád őket. Azt mondják, hogy régebben a faj gyalázatára gyakrabban születtek ilyenek. Most kevesebb jön a világra, amit egyesek az idegenek sokaságával, mások a választáson alapuló házasodással magyaráznak. Mert ahogy a golyvás férfi irtózik a golyvás nőtől, úgy a golyvás nő ritkán megy férjhez olyanhoz, aki ennek a fogyatékosságnak hijjával nincsen. De vannak azután olyanok is — nehogy valamit is elhallgassunk —. akik a közöttük téli szálláson levő katonákkal való viszonnyal magyarázzák a csökkenő változást." Bél Mátyás másik orvostörténeti feljegyzését Bars v. m. leírásánál találjuk meg. Ezt azért ismertetem bővebben, hogy a figyelmet mégjobban felhívjam erre a kevéssé ismert műre. .,Bars v. m. levegője egészséges és az élet fenntartására alkalmas, ha nem is minden ártalom nélkül. Mert amelyik vidék ércben gazdag, ott a levegő az ásványok kigőzölgéseiből valamiféle káros dolgot tartalmaz, amely mélyen belélegezve később nyúlóssá teszi a vért. Azért ezeken a helyeken ritkán látsz olyanokat, akiknek az arca piros színű. Majdnem mindnyájan sápadtak és már már aranysárga színűek, mert az aranyat akár az éhezésig hajszolják. De ez általában csak a nép körében és a bányákban tapasztalható, azoknál, akiknek egész élete aknákban, tárnákban, vagy más ilyenféle munkahelyen telik el. Amely munkahelyek hogyne tudnák legyengíteni még a legerősebb szervezetűeket is? Mert még azok is, akik itt ezektől a bajoktól mentesen, látszólag jól és jó körülmények között élnek, nincsenek minden kár nélkül. A levegő ártalmas hatása,