Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. JOSEF SAINER: J. E. Purkinje {1787—1860), a modern szövettani technika megalapítója

történő vizsgálatát: „A hajszálér hálózat, amely az epidermis alatt az egész cutis-felületet beborítja, élő állapotban szemmel igen jól látható. Ehhez V2 collos gyújtótávolságú lencsét használnak. A lencsét egy készülékben rögzítik és a gyújtó távolságában egy négyszögletes nyílással ellátott lemezt úgy helyeznek el, hogy az a vizsgálandó tárggyal szemben horizontálisan feküdjék. Ha ezen a készüléken keresztül dörzsölés vagy szívás által kivörösödött bőrt, illetve olajjal átitatott és a nap által megvilágított epidermist néznek, akkor — különösen törékenyebb egyéneknél — a legkisebb véredények hálózata figyelhető meg, úgyszintén a kiágazások, amelyek ebből a hálózatból felvezetnek az epidermisbe és ott egy vörös pontban végződnek. Ily módon lehetővé válik a cutis egész felületén a véredények elosztásának és elágazásának vizsgálata. Ezáltal igen egyszerű út nyílik a véredényrendszer külső vizsgálatához." Ismét látjuk tehát, hogy ezt a szép és fontos módszert, mely Purkinjétől származik, a klinikai gyakorlatban gyakran használják. Purkinje tudatában volt annak, hogy a jó mikroszkopikus technikához jó segédeszközök is hozzátartoznak és ezek konstrukciójának, ill. tökéletesítésének nagy figyelmet szentel. Igy pl. 1825-ben leírta a tapasztalati módszerét annak, „hogy lehet egy bioonvex lencse gyújtópontját keresztülnézés útján megtalálni". 1829-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy mikroszkóppal folyadékban történő vizsgálatnál, ha ennek egy része a tárgylencséhez tapad, utóbbit jobban el lehet a tárgytól távolítani és még világosabban lehet látni. Ily módon különböző folyadékok fénytörésének erősségét mérni lehet. E készülék már alapjában véve a modern refraktométer! 1849-ben megjelent „A mikroszkóp" című munkájával meszsze megelőzi korát. A mesterségesen hatványozott szemtől — így nevezi a mikroszkópot — a legfinomabb szövetek, embriók stb. operációjához és szétbontásához mesterséges kezeket is kíván. Ezt írja: „A legközelebbi törekvésem egy mikrotomikus tárgyasztalka, a hozzávaló, mikrometrikusan mozgatható csipeszekkel és ollócskákkal, előállítása kell hogy legyen, minthogy ezt erősebb nagyításokhoz szükségesnek tartom. Fontos emelik