Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

is alább hagyott, mert részben az orvosok is tiltani kezdték, másrészt lassan elterjedt, hogy azokban bizonyos ragályos betegségeket, vér- és bőrbajokat lehet szerezni. De mindenesetre hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy a természetes gyógyfürdők jó hatását kezdték már szélesebb néprétegek is megismerni és egyre-másra fedeztek fel és így szaporodtak a kisebbnagyobb természetes fürdők, sőt a parasztfürdők is. (Lásd: Dr. Vaj kai Aurél: Paraszt-fürdőhelyek c. tanulmányát, 1955. Orvostörténeti Könyvtár Közleményei.) A korabeli orvosi könyvek sok helyen foglalkoztak a házilag készített gyógyító fürdőkkel is, pl. Pápai Páriz Ferenc a Pax Corporis-ban is több helyen ajánlja a mesterséges házifürdőket. Pl. Az első könyv 27. oldalán ez áll: „Vagy, a hol afféle (t. i. természetes fürdők) közel nintsen, mesterséggel helyette illyent tsinálhatni: Bő Gálitz-követ, Büdös-követ, Tim-sót és közönséges Sót, Vízben főzz-meg erősen, úgy, hogy a víznek harmadrésze el apadgyon, s abban feresszed ugyan, azon feredőt gyakorta melegítvén s újítván." Ugyancsak a Pax Corporisban, annak VI. könyvében is különböző fürdőket javasol a Hószám meg-rekedéséről. Pl.: „Tsinálly F eredőt. . . mellyekhez Méhfüvet, Isten fáját, és Isópot is tehetni." stb. .... más helyen pedig tormentillából, cserfalevélből, útifűből, birsalmából, földi borzából, kősóból, hamulúgból ajánl fürdőket, ez utóbbiakat főleg a láb és kéz zsugorodásának gyógyítására. Pápai Páriz, de majdnem valamennyi XVII—XVIII. századbeli empirikus könyv és kézirat, valamint levelezések nagyon sokszor foglalkoznak a rühesség (zsennyedék) ellen való különböző gyógyfürdőkkel. Sésvizes fürdőket, boróka és más fenyőgalyakból készített házi gyógyfürdőket ajánlanak és újra és újra felbukkan a boróka baszna, mint a gyógyfürdő alkotórésze. (Lásd: Natter-Nád Miksa: A juniperus felhasználá ókortól napjainkig, (Orvostörténelmi Könyvtár 2. szám.) A mesterséges házi gyógyfürdők divatját és elterjedését mutatják a ránk maradt kéziratos könyveken kívül a korabeli levelezések is. Nádasdy Tamás országnádor sárvári gazdatisztje 1552-ben levelet írt gazdájának (Országos Levéltár, Nádasdy Okmánytár), amelyben értesíti a Bécsben tartózkodó nádort, hogy