Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

Az i. e. IV. századból fennmaradt egy szanszkrit szöveg, mely néhány foghúzásra szolgáló eszközt említ és foghúzást ábrázol egy elektron vázán talált dombormű, mely a leningrádi Ermitage múzeumban látható, s mely ugyanebből az időből származik. 3. ábra. Ólom foghúzó fogó (Odontogogon v. ódontagra) és bronz sebkés és bronz csipesz A delplii-i Apollo templomban talált fogászati eszközök, az alexandriai orvosi iskola maradványai (i. 2. 100) Ciceró szerint III. Aesculapius volt az első, aki fogat húzott. A rómaiaknál a fogak extraetióját három különböző csoportba tartozók végezték: 1. Medici, a tulajdonképpeni orvosok, akikről azt mondhatnánk, hogy általános praxist folytattak; 2. Medici artifices dentium, orvosok, akik speciálisan fogászattal foglalkoztak; és 3. Artifices dentium vagyis fogorvosok. Az első római fogorvos Martialis szerint Cascellius volt, kiről azt mondja: beteg fogakat gyógyít vagy húz.