Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

állapította — az ,,első érkönyv" egyik részletét tartalmazzák, a berlini papyrus 15,1—17,1 szakasza pedig az Ebers-féle papyrusnál pontosabban dolgozta fel a „második érkönyv"-et. Mint már említettük a berlini papyrus ugyanis 22 érpárt ismertet. Az egyiptomi szövegekben a szív megjelölésére két kifejezéssel találkozhatunk, éspedig ez az ib, valamint a ha. tj szavak. Az érdeklődő a vonatkozó philologiai analysist és az orvosi szövegekben való használatukat Grapow nélkülözhetetlen munkájában (I. köt. 63—72. old.) találhatja meg. A tapasztalat az egyiptomiakat is megtanította arra, hogy a légzés elvonása halálos. Tudták, hogy a belélegzett levegő a tüdőkbe kerül (Ebers-f. pap. 99.12) és arról is, hogy erek vezetnek a szívhez. Az mt.-erek egyrésze levegőt tartalmaz (Ebers-f. pap. 103.3). Ez az észlelés —• ami talán a hullában valóban üres artériákra vonatkozhat —• vezetett annak kimondásához, hogy az erek egy része nem vért, hanem levegőt szállít, ami később Empedokles pneuma-tanának képezi majd kiindulási pontját. Az egyiptomiak orvostanának tárgyalásakor nem beszélhetünk a mai értelemben vett véredényekről, csupán mi-erekről, ami nem az erek speciális megjelölése, hanem anatómiai gyűjtőfogalom, mert az ereken kívül, még izmot, inat és talán ideget is jelentett. Arról nem találunk utalást, hogy az egyiptomiak elkülönítették volna ezeket a különböző anatómiai fogalmakat. Ezért a metu helyes értelmezésében, még napjainkban is. számottevő nehézségekkel kell megküzdenünk. Az ereket páros lefutásban képzelték el, ami nem spekuláció, hanem az artéria és kísérő véna megfigyelése. Az Ebers-féle papyrus szerint az erek nemcsak vért, vagy levegőt tartalmaznak, hanem bélsarat (100,12), vagy vizet (100,12); az orrhoz vezető erekben pedik nyák volna (99,5—6,) a férfi nemiszervek ereiben sperma (100,7), a hólyag mt.-ereiben pedig vizelet (100,11).

54 Brestead felfogásának helyességét bizonyítja az az egyiptomi szöveg, hogy bárhová is helyezze az orvos kezét, mindenhol tapinthatja a vér lüktetését (Smith-féle papyrus 1,6—8 és Ebers-féle papyrus 99,1—2).