Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
pást különböző előírás szerint gyógyítja. Önkéntelenül felmerülhet annak gondolata, hogy vajon nem állott-e az egymástól eltérő kezelési módszerek hátterében az a tapasztalat,, amit a különböző állatok harapásainak éppenséggel nem egyező kórlefolyása során szerezhettek? A papyrus több része előfordul az Ebers-í. papyrusban is. 5. A berlini orvosi papyrus (No. 3038) kb. az ie. 1300 körüli évekből való. Nagyjából az Ebers-í. papyrus kivonata. Ismerteti a hnsu elnevezésű betegséget (5,1—4). Grapow arra figyelmeztet, hogy a leírásban sok hasonlóság található az Ebers-f. papyrus hnhn. t daganatához (106,2—109,11), amit általában kenőccsel kezeltek. Szerinte a hnhn. t és az aa-t daganatok egy része rosszindulatú lehetett, amit avval lát bizonyítottnak, hogy az aa-t daganatot műtéttel kezelték, sőt bizonyos esetekben a hnhn. t. daganatot is (Ebers-f. pap. 106,2—109,11). Sudhoff arra a véleményre jutott, hogy a kahuni papyrusban szereplő nmsu- betegség, ami a női nemiszerveknek valamilyen bűzös elváltozása, nem jogosít fel olyan következtetésre, hogy az ó-egyiptomiak a mai értelemben ismerték a carcinomát. Ezt a felfogást Grapow igen pontos nyelvészeti elemzéssel is alátámasztja. Az nmsu betegség kórlényegéről igen keveset tudunk és ezért jogosnak látszik Grapow aggálya, amit Griffith, 22 valamint Ebbeli carcinomát állító kijelentésével szemben támaszt. Igen kétséges, sőt valószínűtlen tehát, hogy az ó-egyiptomiak a carcinomát — amit különben ismerten Hippokrates nevezett el —• betegségmeghatározásként ismerték volna, vagyis az nmsu vagy a chnsu fogalma kizárólagosan rákot jelentene. Valószínűleg gyűjtőfogalomról lehetett szó, amelybe többféle betegség, így a carcinoma is tartozhatott, de annak különleges voltáról semmit sem tudhattak. Az természetesen nem vitás, hogy rákos betegeket ó-Egyiptomban is észleltek és aligha szükséges, hogy Moodie könyvét hívjuk bizonyságként, ahol római korból származó egyiptomi tetemben ábrázol a medencecsonton keletkezett sarkomat. A berlini papyrusnak anatómiai jelentősége is igen nagy. mert 22 érpárt különböztet meg (az ún. „második érkönyv' : \
