Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
sejtett. Personifikálta a betegségeket és ez a képzet a későbbi időben is fennmaradt. A babylóniaiak a láz daemonában (Pazuzu), a sokkal később élő rómaiak pedig a láz istenében (Dea Febris) hittek. A szellemek legősibb ábrázolása természetesen thériomorph, hiszen a hatalmas vadállatok erejük és ügyességük miatt jelentették a legveszedelmesebb ellenfelet. Ez a kifejezésmód nyilvánul meg az egyiptomiak állatfejű isteneiben is. Az anthropomorph elképzelés lényegesen későbbi folyamat. A gondolkodás fejlődésével emelkedett a fogalmi képesség, ami a fogalmak abstrahálódásához vezetett. A polydaemonizmus helyére polytheizmus"' lépett és ebben a pantheonban. már az elvont fogalmak is isteni képviselőhöz jutottak. A földművelő és pásztorkodó népek igen pontosan észlelték a természeti tüneményeket. Náluk a daemónokra, majd istenekre vonatkozóan astralisatiós törekvések nyilvánulnak meg. Kialakul a csillagok és a Nap imádata, a nyers természetvallás. Az istenképzetek mindinkább szellemivé lényegülnek, lassankint már nem az alaki megszemélyesítés, hanem az annak tulajdonított tartalom jelenti a lényeget. A babylőniai és ó-egyiptomi felfogás jellegzetesen polytheista vallásnak látszik. Mindennek ellenére egészen ellenkező liturgikus szövegekkel találkozhatunk. Egyiptomi viszonylatban az oxyrhynchosi ún. „nagy" ísis-hymnusra 4 gondolunk, a babilóniaiknál pedig Marduk újévi hymnusa 15 és a „Nin-Ib a földművelés Mardukja" 0 kezdetű felirat ébreszt monotheista gondolatokat, mert a különböző isteneket csak lokális változatnak, de nem differenciált személyeknek, hanem azonos lénynek tartja. Ebben a kérdésben talán még napjainkban sem jutottak egységes álláspontra a történészek. 7 Egyesek (Emanuel de Rougé, Brugsch, La Page Renout) szerint az eredeti egyiptomi istenképzet monotheista volt, s a városok ősi kultikus hatására változott többszemélyűvé; többen azonban (Ed. Meyer, G. Maspero, R. Pietschmann), akikhez Erman is csatlakozott, azon a véleményen vannak, hogy az ősibb polytheizmus csak később öltött monotheista vonást. Más nézet az ősi helyi kultikus fétistiszteletben találja a kiindulási alapot (Sethe). Mindenesetre,