Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

anyák megmentőjének" szokták nevezni. De munkásságának hatása ennél jóval nagyobb: az asepsis elméletével új utat nyitott az egész modern sebészet fejlődése előtt. •— Működése kihatott az egész orvosi gondolkodásra. A gyermekágyi láz okainak felfedezésével, a gyermekágyi láz megelőzési módszereinek kidolgozásával új távlatot nyitott a hygiéné, de az egész megelőzés területén. Nem a mai ünnepség a helye annak, hogy Semmelweis nagyságát, hatását elemezzük. Annál kevésbé, mert ezt igen sokan végezték már el. De a mai nap, amikor születésének 140-ik évfordulóját úgy is ünnepeljük, hogy a legjobb magyar orvosokat és gyógyszerészeket tüntetjük ki, talán alkalmas arra, hogy életéből néhány tanulságot vonjunk le a magunk számára is. Engedjék meg, hogy ma ebben a teremben, ahol Semmelweis tanításait ismételten kifejtette, ahol annyi barátra és támogatóra talált nehéz harcaiban, életével kapcsolatban két kérdéssel foglalkozzam. Két kérdéssel, amelyek ismételten felmerülnek napjainkban. Az első kérdést valahogy így szokták megfogalmazni: Mi közük van a természettudományoknak, így az orvostudománynak a filozófiához? Miért mondja Engels, hogy „a filozófia utólag bosszút áll a természettudományon, ha a természettudomány a filozófiát elhagyja?" Semmelweisnek, ennek a vidáman, gondtalanul induló fiatal orvosnak tragikus élete, nehéz harcai választ adnak erre a kérdésre. Semmelweis több életírója, de emlékezetem szerint a néhány év előtt róla készült magyar film is, úgy igyekszik harcát bemutatni, mintha abban döntő szerepe lett volna Semmelweis vérmérsékletének, meg nem alkuvó természetének, amely személyes konfliktusokba sodorta professzor társaival. Ügy igyekeznek Semmelweis sorsát feltüntetni, mintha ebben döntő szerepe lett volna főnöke, Klein tanár úr hiúságának.